Tízezrek kórusa ünnepli Matuska Márton életművét

Matuska Márton annak a nemzedéknek a tagja volt, amelytől megtanultuk a történelmet – hangzott el a szombati búcsúztatón, amelyen lapunk megbecsült újságírójának a hamvait, a kívánságának megfelelően a temerini tájházban helyezték örök nyugalomra. A családja és szerettei körében a barátai, a munkatársai és tisztelői nevében kollégája és sorstársa, Mák Ferenc búcsúztatta a vajdasági magyar közösség meghatározó egyéniségét. 

Beszédében kiemelte: Matuska Márton azon négyek egyike volt, akik az 1944–1945-ös megtorlásokról nyíltan mertek beszélni olyan időkben is, amikor még a délvidéket sem volt szabad megnevezni. Herczeg János, Németh István és Kalapis Zoltán mellett az ő munkásságának köszönhetjük, hogy sikerült talpra állnia a délvidéki magyar közösségnek.

– Ő volt az, aki megmutatta a családi tragédiák mélységét, aki 40 könyvében arról írt, hogy minden család megfizette annak az árát, hogy a történelemben joggal foglalja el a maga helyét. Áldott elkötelezettje vagyok a sorsnak, hogy sorstársául szegődhettem ennek a négy nagynak. Azoknak a sorába tartoznak, akik a pusztító huszadik században megőrizték a történelmi Magyarország emlékét, szépségét, csodáját, és mindenekelőtt méltóságát. Isten áldja meg Matuska Mártont és kollégáit, hogy elvégezték ezt a munkát! – zárta gondolatait lapunk jegyzetírója, aki beszédében hangot adott a reménynek is: – Hiszek és bízok benne, hogy amint Márton a mennyország kapujába ér, a kivégzettek és meggyilkoltak tízezreinek kórusa fogja őt ünnepelni.

Hirdesd az igét, akár alkalmas, akár alkalmatlan! – méltatta Szent Pál szavaival Matuska Márton életművét a búcsúztatón dr. Surján László. Magyarország egykori népjótéti minisztere, európai parlamenti képviselője közvetlenül az elhunythoz szólt.

– Kétszeres kisebbségiként, keresztényként és magyarként elindultál egy veszélyes pályán. Nagy részed van abban, hogy ma már nyíltan beszélhetünk az 1944–1945-ös töréntekről, hogy emlékhelyek, emlékművek állnak rendelkezésre, és hogy ezek előtt állva idézhetjük fel eleink szenvedéseit. De abban is, hogy a történetek megismerése úgy szolgál tanúságul az új nemzedéknek, hogy nem ingerel bosszúra. Azok közé tartozol, akik a sérelem, a megtorlás és a bosszú ördögi körét az emlékezés és a megbocsátás révén képesek voltak megtörni. Szent Pál Timóteushoz írt buzdítása mintha rólad szólna, és közben rólunk és napjainkhoz is: ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel! Ezt tetted egész életedben – emelte ki a temerini származású újságíró munkásságának jelentőségét búcsúbeszédében dr. Surján László.

Az urna elhelyezését követően a szerettei a családi albumokból összeállított kiállítással kedveskedtek az egybegyűlteknek. Ennek keretében volt olvasható Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvétnyilvánító levele is, melyben így fogalmaz: „Hálásak vagyunk, hogy miközben könyveiben, cikkeiben, és előadásaiban megrendítő erővel mutatta be a délvidéki magyarokat ért szörnyűségeket, folyamatosan küzdött azért is, hogy a mészárlások helyszínein az áldozatoknak tisztelgő emlékművek állhassanak.” A 88. évében elhunyt újságírótól búcsúzva a magyar miniszterelnök a következő üzenetet írta: „Az igazság feltárása és kimondása az egyetlen út, amely a népek közötti megbékéléshez vezet.”
A nemzetközileg is elismert író, újságíró, publicista, kutató búcsúztatóján a vajdasági közéleti személyek mellett tiszteletét tette Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője és Cseresnyés Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány Kuratórium elnöke is. 

Matuska Márton 2024. február 13-án hunyt el. Szerkesztőségünk tagjai az április 18-án megtartott kommemoráción emlékeztek meg lapunk megbecsült újságírójáról.