Juhász Attila okleveles agrármérnök tíz éve mezőgazdasági államtitkár, a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára a kormány a közelmúltban ismét kinevezte ebbe a tisztségbe. A Magyar Szónak az eddigi eredményekről, a gazdák nyugdíj-biztosítási járulékával kapcsolatos teljesítetlen vállalásról, továbbá a tervekről, valamint az agráriumban szükséges szemléletváltásról nyilatkozott.
Mihez sikerült hozzájárulnia az utóbbi egy évtizedben államtitkárként, azaz miként tudta képviselni a vajdasági magyar gazdák által prioritásként megfogalmazott ügyeket?
– Lényeges, hogy egyrészről saját magam, másrészről pedig szakpolitikus kollégáim számára bevezettem, hogy minden évben, a költségvetési tények kialakulását követően bejárjuk a terepet. Szinte minden helyi önkormányzatban lakossági fórumot szervezünk, hogy tájékoztassuk a gazdákat az aktuális lehetőségekről és helyzetről. Vallom, hogy a gazdákkal való személyes és közvetlen kapcsolattartás szinte ugyanannyira fontos, mint a koalíciós szerződésbe foglaltak teljesítése, hiszen ahhoz, hogy célravezető döntéseket lehessen hozni, ismerni kell az ágazaton belül uralkodó körülményeket és a gazdákat. Ekképpen tudhatjuk meg, hogy mi a fontos a gazdák számára, ezeket a dolgokat később az agrárpolitikai intézkedések révén beépíthetjük a költségvetésbe. Emellett folyamatosan azon dolgoztam, hogy megoldjuk a problémákat, illetve választ találjunk a nyitott kérdésekre, azaz teljesítsük vállalásainkat. Több évvel ezelőtt a minisztérium meghozta a kistermelői szabályzatokat, amelyek lehetővé tették, hogy a gazdák feldolgozzák az állati és a növényi eredetű, saját maguk megtermelte nyersanyagot, majd értékesítsék termékeiket. Még korábban kezdeményezésünkre úgy módosult a termőföldről szóló törvény, hogy a külföldiek ne juthassanak feltételek nélkül termőföldhöz Szerbiában, a törvényes megoldások védelmet szavatolnak gazdáinknak. Azok a jogszabály-módosítások ugyancsak megtörténtek, amelyek lehetővé tették, hogy kikerüljenek a bejegyzési kötelezettség alól azok a kapcsolható mezőgazdasági járművek, amelyek műszaki jellegzetességeik miatt nem teljesíthették a bejegyzés feltételeit, valamint lehetővé tették azoknak a használt mezőgazdasági járműveknek a bejegyzését, amelyek tulajdonosai nem rendelkeztek az első tulajdonszerzést igazoló számlával. Arra ugyancsak érdemes emlékeztetni, hogy a családtámogatási törvény módosításával megváltozott a bérezés módja a szülési szabadság és a gyermekgondozási távollét alatt, ezzel a mezőgazdaságban dolgozó nők és családtagjaik is bekerültek a rendszerbe. Kormányzati szerepvállalásunk során folyamatosan a támogatott termőföld területének, valamint a támogatás összegének a növelését szorgalmaztuk, így a terület 20 hektárról 100 hektárra, míg a területalapú támogatás összege 6 ezerről 18 ezer dinárra növekedett. A tejprémium ugyancsak növekedett, mint ahogyan az üzemanyag-támogatás is.
Egy cél megvalósítása még várat magára, ez arra vonatkozik, hogy a gazdák a nyugdíj- és a rokkantbiztosítási járulékokat jövedelmükkel arányosan, azaz a gazdaságuk erejével összhangban fizessék. Elfogadhatják-e a következő hatalmi ciklusban a várt törvénymódosítást, valamint eltörölhetik-e a felgyülemlett alapadósságot és a kamatot? Emellett mik az elkövetkező időszak vonatkozásában megfogalmazott tervek?
– Ami a nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulékokat illeti, eddig sem ültünk ölbe tett kézzel. A VMSZ kezdeményezésére megalakult a munkacsoport, amelyben részt vett az ügyben illetékes minden minisztérium és intézmény képviselője, hogy hosszú távon igazságos és működő rendszert sikerüljön kialakítani. Elkészült a tanulmány, amelyben egyebek mellett az került megfogalmazásra, hogy milyen szempontok alapján szükséges meghatározni a családi gazdaságok gazdasági erejét, illetve az érintettek különböző kategóriáit. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik gazdaság mely ágazatban, vagy ágazatokban tevékenykedik. A járulékrendszer biztosan átalakul, ez nem kérdéses. Úgy alakul át, hogy a járulékok összege arányos lesz a gazdaságok gazdasági erejével és a mezőgazdaságból befolyó bevételek nagyságával. A felgyülemlett adósság hatalmas, több mint felét a kamat teszi ki. A munkacsoport azt tervezi javasolni a döntéshozóknak, hogy akik objektív okokból kifolyólag nem tudták fizetni a járulékot – például a járulék összege nagyobb volt a termelő bevételénél –, azok vonatkozásában írják le a tartozást, míg a többi gazda tekintetében valamilyen átütemezési modellt tartunk méltányosnak. A VMSZ azt szorgalmazza, hogy a vonatkozó törvény módosítása mielőbb parlamenti eljárásba kerüljön. Az egyéb tervek között szerepel, hogy a VMSZ érvekkel bizonyított javaslatait figyelembe véve a köztársasági költségvetésből az elkövetkező időszakban nagyobb arányban finanszírozzanak helyi, új öntöző- és vízelvezető rendszerek fejlesztésére és kiépítésére irányuló projektumokat, hiszen az éghajlatváltozás hatékony cselekvést tesz szükségessé. Célravezető lenne, ha a kettős hasznosítású, a belvíz elvezetésére és öntözésre egyaránt alkalmas csatornarendszerek kiépítésére összpontosítana a köztársaság és a tartomány. A mezőgazdasági szaktanácsadói szolgálat munkájának költségvetési eszközökből történő reformját, illetve fejlesztését ugyancsak szorgalmazzuk, mint ahogyan a szolgálat munkatársai számának növelését, továbbá a fiatalítást, valamint a jobb bérezést. Emellett fontosnak tartjuk a gazdák képzésének folyamatossá tételét, tanácsadói és tudományos-kutató intézetek részvételével. Az ez utóbbiakkal való szoros együttműködésre egyébként is prioritásként tekintünk, hiszen az eddigi tapasztalat az együttműködés eredményességét támasztja alá. Szorgalmazzuk az új mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia kidolgozását, hogy a múlt év végén megejtett mezőgazdasági összeírás eredményére támaszkodva koherens, kiszámítható és egységes mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát lehessen lefektetni a következő tíz év vonatkozásában. Emellett továbbra is azt az elvet szándékozzuk képviselni, hogy az állam valamilyen módon részesítse előnyben a fiatal gazdákat.
Értékelése szerint milyenek a pályázási lehetőségek, illetve mennyire találkoznak ezek a gazdák elvárásaival?
– Szerintem nagymértékben, hiszen a lakossági fórumokon azt hallom, hogy nagyon sok gazda pályázik. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével jó az együttműködés, de a falugazdászok szerepe is meghatározó, sokat segítenek abban, hogy az információk eljussanak a gazdákhoz. A falugazdászoknak és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az e-Agrar portál vonatkozásában is hatalmas szerepe volt, folyamatosan segítették a gazdákat a regisztrálásban, valamint minden egyéb kihívás tekintetében. Jók a kiírások, de természetesen azt szeretnénk, ha még jobbak lennének, ezért vagyunk állandóan a terepen.
A napokban egy közép-bánáti gazdalátogatás alkalmával kijelentette, a mezőgazdaságban is több lábon kell állni. Mire utalt pontosan?
– Talán soha nem is lehetett egy lábon állni. Az energiahordozók és az újratermelési eszközök világpiaci ára növekedett, ugyanakkor a terményárak nem tudták követni ennek a mértékét. Volt néhány év, amikor jó volt a szántóföldi kultúrák ára, viszont a jelenlegi körülmények okán kizárólag szántóföldi növénytermesztésből nagyon nehéz jó hasznot megvalósítani. A gazdáknak érdemes megfontolniuk, hogy vagy a munkaintenzív növénytermesztés irányába forduljanak vagy ismét elkezdjenek állattenyésztéssel is foglalkozni. Ekképpen növekedhet a hozzáadott érték. Mi készen állunk ebben is segíteni a gazdáknak.
