Az USA szarajevói nagykövetsége válaszolt Aleksandar Vučić köztársasági elnök levelének központi kérdésére, miszerint hol írja, hogy Bosznia-Hercegovinában az állami vagyon a központi hatalom tulajdonában áll, nem pedig az entitásokéban. Ahogyan azt Jim O'Brien helyettes államtitkár a februári beszédében kifejtette, az állami vagyon kérdéséről a releváns intézmények folytathatnak párbeszédet, ám az alapállás továbbra is az, hogy a vagyon az állam tulajdonában áll – válaszolt a Nova.rs hírportál szerint a nagykövetség Vučić kérdésére. A portál összeállításában rámutatnak, Jim O'Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára említett beszédében aláhúzta, a daytoni békeszerződés értelmében továbbra is Bosznia-Hercegovinának van felhatalmazása a nemzetközi szervezetekben és a megállapodások vonatkozásában. „2001-ben Bosznia-Hercegovina aláírta a szukcessziós megállapodást, s ezt a parlament becikkelyezte. A megállapodás értelmében az állami vagyon Bosznia-Hercegovina, nem pedig az entitások tulajdonában áll” – fogalmazott a szarajevói nagykövetség.
Valamivel korábban, reagálva az USA szarajevói nagykövetségének közleményére, hogy az össz-szerb nagygyűlés zárónyilatkozatának a daytoni békeszerződéssel és a független Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kitételei jogszabályi félreértelmezésekre támaszkodnak, valamint hemzsegnek a hibáktól, továbbá veszélyforrást jelképeznek a békeszerződés vonatkozásában, Vučić levelében elsősorban az állami vagyon kérdésére összpontosított.
– A daytoni békeszerződéssel meghatározták a központi hatalom és az entitások felhatalmazásait. Szeretném tudni, hol írja, hogy a vagyon a központi hatalom hatáskörébe tartozik, nem pedig az entitásokéba? Bosznia-Hercegovina alkotmányának és a daytoni szerződés negyedik függelékének értelmében az entitásokat illetik meg azok a felhatalmazások, amelyeket nem ítéltek meg explicit a központi hatalom intézményeinek. Az alkotmány arról is rendelkezik, hogy Bosznia-Hercegovina hatáskörébe tartozik a külpolitikai, a külkereskedelem, a vámpolitika, a monetáris politika, Bosznia-Hercegovina nemzetközi kötelezettségeinek a finanszírozása, a népesedéspolitika, a büntetőtörvények alkalmazása, az Interpollal való együttműködés, a nemzetközi kommunikáció, az entitások közötti közlekedés és a légi közlekedés ellenőrzése. Sehol nem tesznek említést az állami vagyonról vagy az állami tulajdonról. Arra számítok, hogy válaszukban a szukcessziós megállapodásra fognak hivatkozni. Az említett csupán a Bosznia-Hercegovina területén létrejött állam jogairól és kötelezettségeiről rendelkezik, nem pedig arról, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szétesésével létrejött államok egyikén belül miként osztják el a vagyont – fogalmazott levelében Vučić.
Az állami vagyon kérdése 2020-ban került ismét a figyelem középpontjába, Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága ugyanis akkor olyan döntést hozott, hogy a mezőgazdasági földterületek nem az entitásoknak, hanem a bosznia-hercegovinai államnak a tulajdonát képezik. A szarajevói vezetés és a bosznia-hercegovinai nemzetközi főképviselő ezután hozott határozatai tovább korlátozták a vagyont, amellyel a boszniai Szerb Köztársaság szabadon rendelkezhet, ez pedig ismét aktualizálta a boszniai szerb vezetők elszakadási törekvéseit.
