Az új havi jelentésében a Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat (RHMZ) szerint az idei júliusban az átlagos levegőhőmérséklet Szerbiában 24,9 °C volt, ami a legmelegebb július 1951 óta, amióta mérések léteznek Szerbiában.
Ahhoz, hogy megértsük, mekkora szám ez valójában, összehasonlítjuk a régi szerbiai júliusokkal, azaz az 1961-1990 közötti időszak normál értékeivel – írja a Klima 101.
Ha összehasonlítjuk a RHMZ által kínált adatokat a Szerb Digitális Klíma Atlasz történelmi adataival, azt kapjuk, hogy ez az extrém július 5,7 °C-kal volt melegebb, mint a néhány évtizeddel ezelőtti normál érték.
Ez hatalmas eltérés az átlagos értéktől, amely Szerbiában körülbelül július 8-tól július 20-ig tartott, helyszíntől függően. A hőhullám alatt nem csak extrém meleg nappalok voltak, amelyek hőmérséklete városokban 40 °C-ig emelkedett (árnyékban, 2 méter magasságban mérve), hanem az éjszakák is jelentősen meghaladták a trópusi éjszakák határát, a hőmérséklet napokig nem esett 20 °C alá.
Különösen kiemelkedik Vršac, ahol július 14-én a legmagasabb minimális levegőhőmérsékletet mérték, amióta mérések léteznek Szerbiában: ezen a pokoli éjszakán a hőmérséklet nem esett 31,2 °C alá.
Ez csak a jéghegy csúcsa (vagy inkább: forró csúcsa) az idei júliusi hónap tekintetében, amely egyértelműen megmutatja, hogyan néz ki az extrém időjárás a klímaváltozás korában.
Az idei forró július elsődleges oka az anticiklon, azaz a magas légnyomású terület volt, amely júliusban Délkelet-Európa és a Balkán fölé helyezkedett, megakadályozva a hidegebb levegő beáramlását északról.
A meteorológusok ezeket a rendszereket viccesen úgy írják le, mint lomha cirkulációs rendszerek, amelyek „leparkolnak” egy terület fölött, és hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy elmozduljanak és átengedjék a dinamikusabb rendszereknek, amelyek változást hoznak hűvösebb időjárás formájában.
Az anticiklon száraz és meleg időt hoz. Ezen a júliuson a meleg levegő Észak-Afrikából, a Földközi-tenger régióján keresztül érkezett a Balkán és Kelet-Európa területére, és rekordhőmérsékleteket hozott.
Íme egy figyelemre méltó adat: az RHMZ szerint az ország legmelegebb helye júliusban Belgrád volt, ahol az átlaghőmérséklet 27,6 °C volt – írja Irida Lazić meteorológus.
Ezt a magas értéket a trópusi éjszakák okozták, amelyek során a hőmérséklet nem esett 20 °C alá, és amelyek a fővárosban, az urbánus hősziget jelensége miatt, több volt, mint bárhol máshol Szerbiában: júliusban összesen 20 trópusi éjszaka volt Belgrádban.
Az ilyen extrém időjárás oka a klímaváltozás.
Hogyan tudjuk, hogy az ilyen időjárásért a klímaváltozás a felelős, nem pedig például a természetes éghajlati változékonyság?
El Niño a bűnös?
Nézzük meg, hogyan alakult az időjárás az elmúlt év során. Az előző évben a globális szinten rekordhőmérsékleteket az El Niño és a klímaváltozás kombinált hatása okozta – és minél inkább beléptünk 2023 második felébe, annál erősebb volt az El Niño hatása.
– A maximumot télen elérő El Niño hatás tavasszal véget ért, de a klímaváltozás nem, így 2024 valószínűleg még melegebb lesz, mint 2023, amely már rekordot döntött – mondja Lazić.
Ahogyan azt a Meteorológiai Világszervezet akkor jelezte, az El Niño hatásait leginkább két-hat hónappal azután érzékelik, hogy az elindul, azaz a Csendes-óceán egy részének felmelegedését követően.
A üvegházhatású gázok kibocsátása miatt nem csak a globális átlaghőmérséklet emelkedett, hanem ez regionális szinten is nagyobb felmelegedéshez, valamint intenzívebb és gyakoribb extrém eseményekhez vezetett, mint például hőhullámok, aszályok, árvizek és tüzek.
A Földközi-tenger régiója, amelyhez Szerbia is tartozik, az egyik legveszélyeztetettebb a világon a klímaváltozás szempontjából. Az egyik számos ok közül az, hogy ez a terület gyakrabban van kitéve a nyugati anticiklonok hatásának, amelyek magasabb hőmérsékletet hoznak, mint amit a „régi” éghajlat előre jelzett, és elzárnak bennünket a hidegebb levegő beáramlásától – az idei július, más szavakkal, csak egy extrém példa egy várható és sajnos egyre valószínűbb jelenségre.
Az egyetlen hosszú távú válasz az ilyen nyarakra az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése, azaz a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása.
Nyitókép: Pixabay.com
