Mikor korlátozható a szabadság?

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el. 

Az igazságszolgáltatást, jogrendet, az egyéni jogokat és az állam szerepét, a mindennapi életben érvényesülő gyakorlatot és egyéb, a jogállamiságot, társadalmi felelősséget és szerepet, gazdasági jogot érintő témákkal foglalkoztak szombaton a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Szabadság és felelősség című tudományos tanácskozás neves, az említett kérdésekben szakértőknek számító hazai és magyarországi előadói. Szalma József, a társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár a médiának nyilatkozva kifejtette, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken adta meg az idén is az alkalmat a tanácskozás megszervezéséhez, melynek ezúttal is a tartományi parlament adott otthont.

– Jóllehet, a kerettéma túl tágnak bizonyul, azt gondolom, hogy ez a szintagma mindenkoron a társadalomban megfelelőképpen érvényesül, hiszen a szabadság mindig bizonyos korlátokkal létezik a jog részéről, és nemcsak a jog részéről, hanem az erkölcs, sőt a méltányosság, az igazságosság oldaláról is. Az idei tanácskozásunkon nemcsak jogászok, polgárjogászok, közjogászok, alkotmányjogászok vesznek részt, hanem más társadalmi, sőt természettudományi területről érkező szakértők is – fogalmazott.

Rámutatott arra, hogy több mint ötven kötetet jelentetett meg tematikus tudományos tanácskozásokról. Egy fórum voltaképpen a kutatók számára azt a célt szolgálja, hogy az aktuális kérdésekkel mindig tudományos szemszögből is foglalkozzanak. Kiemelte, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság lassan megalapításának 25. évébe lép, ugyanis 1999 és 2000 között jött létre.

Juhász Bálint tartományi parlamenti elnök a konferencia megnyitójaként elmondta, 2008 óta a képviselőház ad otthont a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság rendezvényének. Ez is egy jele annak, hogy egyrészt van egy olyan szellemi potenciál Vajdaságban, amely a tudományosság eredményeit tovább kívánja vinni, másrészt az egyetemes magyar tudományos élet részese is kíván lenni – közölte.

– Örülök és megtiszteltetésnek tartom, hogy folytathatom azt a hagyományt, amit Egeresi Sándor és Pásztor István kezdtek el, és az elmúlt 16 évben folytattak. Az idén a szabadság és a felelősség témái köré szerveződött ez a konferencia. Úgy gondolom, hogy Einstein fogalmazta meg legjobban mindennek a lényegét, hogy tudományosan valójában mit jelent a szabadság és a felelősség. Amennyiben erkölcsös módon és a társadalom jólétét szolgálva képes az emberiség a tudományos eredményeket alkalmazni, abban az esetben beszélhetünk a tudományosság tudományfejlesztő és erkölcsös felelősségre használt erejéről – értékelte a házelnök.

A konferencián előadásában dr. Sándor István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanára a tulajdonhoz való jog kérdésköréről értekezett.

– Tudjuk azt, hogy a tulajdonnak a szabadsága, a szerződéskötés szabadsága a mindennapjaink meghatározó eleme, de mindez jelentős felelősséggel jár. Az egyén nem lehet egoista, nem gyakorolhatja a jogait csak és kizárólag saját maga javára, figyelemmel kell lennie a körülötte élőkre, az embertársaira. Szintén nagyon lényeges az, hogy a közös kincseinket, amik megvannak, kulturális értékeinket, a különböző jellegű, az egész társadalom számára fontos vagyontárgyakat meg tudjuk őrizni, fenn tudjuk tartani – magyarázta.

– Mindenkire egyenlő felelősség hárul. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az adózás szükségtelen, rossz dolog. Valójában, ha belegondolunk, minden egyén ezzel tud hozzájárulni ahhoz, hogy a közjavak fennmaradhassanak. Másrészt szintén nagyon lényeges kérdés, hogy azok a személyek, akik a tulajdonosi jogok gyakorlása szempontjából a köztulajdon tekintetében döntéshozó szerepkörben vannak, mindig olyan döntéseket tudjanak hozni, amelyek ténylegesen a társadalom javát szolgálják, és számonkérhetők legyenek – húzta alá.

A bírók helyzetére fókuszált dr. Korhecz Tamás, a Szerbiai Alkotmánybíróság tagja, egyetemi tanár.

– Egyrészt alkotmányjogi professzorként foglalkoztam e kérdéssel, de inkább a személyes érintettség ihletett arra, hogy elemezzem, hiszen a jog elképzelhetetlen bírák nélkül, több ezer éve él együtt a joggal a bírói tisztség, hiszen a jogsértések esetén, jogvitákban szükség van egy olyan autoritással rendelkező személyre, aki ezeket az eseteket eldönti. A bíró ugyanakkor csak akkor töltheti be ezt a funkcióját, hogyha független, szabad és felelős. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozom, egyrészt személyes érintettségem okán is, lassan nyolc éve lesz, hogy bíróként tevékenykedem a jogi pályán. Másrészt jómagam bírói családba születtem. Édesapám már bíró volt, amikor világra jöttem, és a jogi tanulmányaim legvégén távolították el a bírói tisztségből, mint a Legfelsőbb Bíróság bíráját. Közben soha nem merült föl, hogy szakmai szempontból esetleg nem végzi tökéletesen a munkáját, vagy nem végzi azt pártatlanul – taglalta előadásának részleteit és hátterét.

Dr. Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, az egyetem rektorhelyettese közölte, mindig örömére szolgál, amikor Újvidékre látogathat, ugyanis az mindig egy találkozást jelent a helyi magyarokkal. A konferencián a felelősségvállalásról és társadalmi szolidaritásról értekezett, egy történelmi eset részleteit bemutatva.

– Ha egyes társadalmi rétegek nehéz helyzetbe kerülnek, akkor mindig figyelnünk kell arra, hogy problémáikat hogyan tudjuk megoldani. A gazdasági világválság idején óriási volt a munkanélküliség: a kartelljog egy témaköre számít fontosnak ennek kapcsán, az, hogy az állam miként avatkozott be a gazdaság működésébe annak érdekében, hogy az általános létszükségleti cikkekhez minden ember hozzájusson. A pékkartell esetében lényeges, hogy milyen intézkedéseket hoztak azért, hogy, teszem azt, a péktermékekhez, a kenyérhez, a mindennapi falathoz tehát, lehetőleg mindenki hozzájusson elérhető áron – vázolta fel dr. Szabó István.