Szegeden járt a Magyar Szó

A cikkhez tartozó képgalériát ITT tekinthetik meg.

Csütörtök este Szegeden a Délvidék Házban közönségtalálkozót tartott a Magyar Szó a nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az eseményre szép számban összegyűltek az érdeklődők, akik között sokan voltak olyanok, akik innen költöztek át Magyarországra és akik azóta is követik a lap életének alakulását, olvassák a Magyar Szó online felületét. A Magyar Szó történetéről és a kiadványokról Varjú Márta, napilapunk megbízott főszerkesztője, Máriás Endre főszerkesztő-helyettes, Homolya Horváth Ágnes és Antalovics Péter szerkesztők, valamint Dér Dianna és Horváth Attila újságírók beszéltek az egybegyűlteknek. Jelen volt még Erdődi Edvina, a Magyar Szó igazgatója is, valamint Bágyi Sándor, a Magyar Szó terjesztőosztályának munkatársa és Gergely Árpád fotóriporter.

A program Horváth Zoltán és barátai zenei produkciójával kezdődött, majd Homolya Horváth Ágnes felolvasta Varjú Márta megbízott főszerkesztő asszony azon gondolatait, amelyekkel az olvasókhoz fordult annak kapcsán, hogy a 2024-es esztendő egészét az ünneplésnek szenteli a Magyar Szó.

Ezt követően Varjú Márta a lap történetének eseménydús évtizedeiről mesélt a közönségnek és úgy fogalmazott, hogy az újság nyolc évtizede dokumentálja a vajdasági magyarság történetét. Rámutatott arra, hogy a lap Szabad Vajdaságként indult 1944-ben, a Slobodna Vojvodina fordításaként, azzal a céllal, hogy a vajdasági magyaroknak legyen saját lapjuk.

– Az akkori hatalom tiltotta a vallásgyakorlást, mégis megengedték, hogy a magyarok lapja karácsonykor jelenjen meg. Ez egy gesztus volt a magyarság irányába, de nem azért, mert annyira szerették a magyarokat, hanem mert az újonnan alakult államnak és a politikai vezetésnek magyar nyelvű propagandát szerettek volna adni. A lap szinte a Slobodna Vojvodina tükörfordítása volt. Az alapítók író emberek lévén fellázadtak és mivel nem fordítóknak, hanem újságíróknak tartották magukat, szerették volna a magyar újságírásban ismert műfajokat is bemutatni. Az első Magyar Szó 1945. szeptember 27-én jelent meg, viszont a Szabad Vajdaságot jogelődnek tekintjük, így ma is annak indulásától kezdve számítjuk a lap létrejöttét. Abban az időben indult el az élőújság ötlete is azzal a szándékkal, hogy népszerűsítsék a lapot és megismertessék az olvasókkal az újságot. A munkatársak járták a vidéket és igyekeztek tudatosítani az emberekben, hogy létezik egy magyar nyelvű napilap. A Magyar Szó a megalakulása utáni első évben már harmincezres eladott példányszámot produkált – mondta Varjú Márta.

A főszerkesztő a nyomtatott sajtó értékére hívta fel a figyelmet és úgy fogalmazott, hogy a nyomtatott sajtó kőbe van vésve és az örökre megmarad az olvasónak.

– Mindaz, ami nyomtatásban megjelenik az érték. A Magyar Szó újságírói az évtizedek alatt számos fontos sport és politikai eseményen részt vettek és a helyszínről tudósítottak. Az egész világot bejárták az újságírók és olyan dolgokat lehetett nálunk olvasni a lapban, amiket a magyarországiakban nem. 1956-ban, amikor kitört a forradalom Budapesten, akkor a Magyar Szó tudósítója, Apró Mátyás a helyszínen volt. A forradalom első napjától kezdve tudósította és friss hírekkel látta el az olvasókat. A lap ugrásszerűen fejlődésnek indult 1955 után és különböző mellékletei jelentek meg. Az adatok azt bizonyítják, hogy a 70-es években minden második magyar család asztalán ott volt a Magyar Szó. A példányszám elérte a 70–75 ezret is. A 90-es évek sok nehézséget hoztak a Magyar Szónak, majd 1999-ben elindítottuk a honlapunkat is. Azóta online és nyomtatott formában is megjelenünk – tájékoztatta a jelenlévőket Varjú Márta.
Máriás Endre főszerkesztő-helyettes a Hétvége melléklet fontosságát taglalta a résztvevőknek. Úgy fogalmazott, hogy ez a lap egyik legértékesebb része, hiszen a szórakoztatást szolgálja.

– Hétvégente egy kicsit több idő jut olvasásra, pihenésre és olyankor a terjedelmesebb írásokat is szívesen fogadják az olvasók. Szórakoztató, gazdag tartalmakat kínálunk, illetve közéleti témákat is feldolgozunk. A témákat általában mi, szerkesztők jelöljük ki az újságíróknak, de még jobban szeretjük, ha ő keresnek meg bennünket valamilyen jó ötlettel. Értéket közvetítünk és közben értéket teremtünk, hiszen olyan sorozatok kerülnek ebbe a mellékletbe, amelyek meghatározóak a Magyar Szó egésze szempontjából. Hozzám tartozik még a Terasz című tárca rovat vezetése is és én úgy érzem, hogy én vagyok a szerkesztők egyik legszerencsésebbike, hogy ezt az izgalmas munkát végezhetem. Olyan szövegekkel találkozhatok, amelyeket öröm olvasni. A Terasz nagyjából négy évvel ezelőtt indult és a régi klasszikus tárcákat hozza vissza a köztudatba. Első körben négy állandó szerzővel kezdtünk el dolgozni, aztán úgy éreztük bővíteni kell a szerzők sorát és akkor tértünk át a nyolc szerzőre. Az a célunk, hogy olyan gondolatokat fogalmazzunk meg, amelyek által valami pluszt adhatunk az olvasóinknak. A Kitekintő rovat is hozzám tartozik. Mi elsősorban a Kárpát-medencében gondolkodunk és nem csak magunkra helyezzük a hangsúlyt, amikor az olvasóink felé fordulunk, hanem az egész Kártpát-medencei magyarságra és ezért is indítottuk el ezt a rovatot. Ebben arról számolunk be, hogy a Kárpát-medence magyar lakta területein mik a magyarság szempontjából legmeghatározóbb események – összegezte Máriás Endre, majd hozzátette, hogy az online kiadásért ő felel, ami igazi kihívás, mivel folyamatosan tartalmakat kell gyártani és naprakésznek kell lenni.

A szerkesztők közül Antalovics Péter a Kilátó mellékletről tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a sportrovat munkájába is betekintést engedett, hiszen a sport az egyik szívügye.

– A Kilátó irodalmi és szépirodalmi melléklet. Igyekszem odafigyelni, hogy ne csak szépirodalommal töltsem meg az oldalakat hétről hétre, hanem képzőművészet és más társművészetek is helyet kapjanak benne. Igyekszünk kitekintést adni a vajdasági magyar művészetről, ugyanakkor magyarországi szerzőkkel is dolgozunk – fogalmazott Antalovics Péter.

A szót ezek után Dér Diana újságíró vette át, aki a Magyar Szó Taxi és a Magyar Szó Extra munkáját ismertette, valamint az új TikTok-os tartalmainkra is felhívta a figyelmet. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy látogassák a webes felületünket, kövessenek minket és tájékozódjanak nálunk.

A találkozó legvégén Horváth Attila újságíró a terepi munka szépségeiről beszélt az egybegyűlteknek, saját élményeit és munkatapasztalatait is megosztotta a közönséggel.

Az est borkóstolóval és egy szülinapi torta elfogyasztásával zárult.