Az Európai Unió vezető tisztségviselőinek derűlátó bejelentéseit követően a szerb államhatalom bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy három év kihagyás után december végéig valóban új klaszter nyílhat meg a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalásokban. Mindazonáltal ezekben a napokban az EU illetékes döntéshozó testületeiben a tagországok képviselői már kétszer nem jutottak konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a 3-as tárgyalási klaszter megnyitásával kisegítsék Szerbiát a csatlakozási zsákutcából.
Mint kiderült, Svédország, Finnország, Horvátország, Bulgária, Hollandia és a három balti ország nagykövete nem támogatta a 3-as klaszter megnyitását. Aleksandar Vučić köztársasági elnököt a horvát „nem” egyáltalán nem döbbentette meg, a bolgár viszont annál inkább. Részleteket nem elárulva közölte, sejti, hogy miért nem támogatta Bulgária a klaszternyitást.
A szerb és az uniós tisztségviselők lassan három éve ismételgetik, hogy Szerbia felkészült a 3-as klaszter megnyitására. Az említett 8 tárgyalási fejezetet foglal magába: információs társadalom és média, adózás, gazdasági és pénzügyi jog, szociális politika és foglalkoztatásügy, vállalkozási és iparpolitika, tudomány és kutatás, oktatás és kultúra, vámunió. Azt megelőzően, hogy Szerbia 2020 márciusában elfogadta az új csatlakozási módszertant, a 3-as klaszter felsorolt fejezetei közül több is megnyílt, nevezetesen a gazdasági és pénzügyi jog, a vállalkozás és iparpolitika, a tudomány és a kutatás, valamint az oktatás és kultúra fejezetek.
Mivel az integrációban való előrehaladás nagymértékben függ a szomszédos államokkal ápolt kapcsolatoktól, azaz adott esetben a tagjelölt állam és a már tagország közötti konfliktusok kezelésétől, a legtöbben azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a hagyományosan baráti Bulgária vajon miért nem támogatta Szerbiát. Horvátország vonatkozásában szinte senkinek nincsenek dilemmái, az már csak hab lehetett a tortán, hogy Aleksandar Vulin kormánytag a napokban „hitvány usztasának és dögevőnek” nevezte Tonino Picula EP-jelentéstevőt. Hollandia és a skandináv országok, valamint a balti államok álláspontja sem ért senkit meglepetésként, ezek hagyományosan kritikusak Szerbiával szemben, egyebek mellett a joguralom és a jogállamiság, illetve ezzel összefüggésben a média helyzete miatt. A skandináv országok és a balti tagállamok szkepticizmusát Szerbia a közös uniós külpolitikához, illetve az Oroszországgal szembeni szankciópolitikához való viszonyulása is befolyásolhatta. „Az uniós tagállamok egy bizonyos csoportja bizalmatlan Szerbiával szemben, például a szerb–orosz vagy a szerb–kínai viszonyok miatt, de a demokratikus és a joguralmi reformokat sem értékelik pozitívan. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csatlakozásnak politikai vetülete is van, Szerbia esetében az elmúlt három évben elsősorban ez befolyásolta a folyamatokat” – fejtette ki az Euronews szerbiai szerkesztőségének Bojana Selaković, a szerbiai EU Nemzeti Konvent koordinátora.
Igor Novaković, a Kül- és Biztonságpolitikai Központ képviselője szerint nem kizárt, hogy a Szerbia és Észak-Macedónia közötti kapcsolatok voltak hatással Bulgária döntésére. A Blic napilapnak kifejtette, a szerb–macedón kapcsolatok érezhetően elmélyültek az elmúlt 7 évben, de az is fontos szempont, hogy a bolgár–macedón vitában Szerbia megingathatatlanul támogatja Észak-Macedóniát. Novaković szerint az sem kizárt, hogy Bulgária elégedetlen a szerbiai bolgár nemzeti közösség helyzetével. Az idén júniusban a bolgár államelnök már kilátásba helyezte Szerbia támogatásának felfüggesztését, mert mint kifejtette, országa szerint Szerbia nem megfelelően viszonyul a bolgár kisebbséghez. „A térség országai csatlakozási folyamatának támogatása elsősorban attól függ, hogy az adott országban milyen a bolgár kisebbség helyzete” – fejtette ki Rumen Radev elnök. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért elégedetlen Bulgária a szerbiai bolgárok helyzetével. A beavatottak értesülései szerint Szófia a szerbiai bolgárok gazdasági helyzetét kifogásolja – nyilatkozta a Blicnek Miloš Pavković, az Európai Politika Központjának munkatársa. Hozzátette, Bulgária magatartása nem meglepő, a korábbiakban elsősorban Észak-Macedónia előrehaladását akadályozta. A Blic felkereste kérdéseivel a Bolgár Nemzeti Tanácsot, annak elnöke, Stefan Stojkov kifejtette: a bolgárok elégedettek Szerbia hozzájuk való viszonyulásával, nem is érti, hogy anyaországa miért nem támogatta a klaszter megnyitását.
Nem ez az első eset, hogy Bulgária nem támogatta Szerbia előrehaladását az európai úton, hasonló magatartást tanúsított 2021 júniusában – egyebek mellett akkor is a 3-as klaszter megnyitását akadályozta –, 2020 decemberében és 2017 januárjában.
Nyitókép: Pixabay
