Példaértékű megmaradás

Nyolcvanéves az idén a Magyar Szó, a vajdasági magyarság egyetlen napilapja. Nyolc évtizede már annak, hogy folyamatosan közöljük, úgymond dokumentáljuk közösségünk életét, történéseinket, gondjainkat, sikereinket, formálva a vajdasági magyar közvéleményt, artikulálva közösségünk igényeit. Az olvasóknak is köszönhető létünk, azoknak, akik most is naponta várják az újságot, illetve elektronikus formában olvassák. A nyolcvanévnyi „töretlen” fennállás valószínűleg példátlan, nemcsak a Kárpát-medencében, de globális szinten is. Az évforduló kapcsán az újvidéki Vicsek Annamária, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja, valamint a brüsszeli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ meghívására napilapunk küldöttsége Brüsszelben járt, ahol ellátogatott az EP Parlamentbe, a Liszt Intézetben pedig a Kisebbségi jogok az EU-bővítés folyamatában című eseményen élőújság keretében mutatkozott be.

Vicsek Annamária elmondta, a rendezvény célja a vajdasági magyarság anyanyelven történő tájékoztatásának bemutatása volt, ami egyben Szerbia uniós felkészültségét is tükrözi, hiszen szépen megmutatja, hol tart az ország a kisebbségi jogok szavatolása terén az uniós csatlakozási folyamatban. Fontosnak nevezte a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásának követését a tagjelölt államokban, mivel a csatlakozási tárgyalások során így lehet reális képet alkotni, meghatározni az előrelépés lehetőségeit. A rendezvény egy pozitív példát szeretett volna prezentálni, hiszen napilapunk nem kevesebb mint 80 éve anyanyelvén tájékoztatja a vajdasági magyar kisebbséghez tartozókat. 

Vicsek Annamária szerint a szerbiai kisebbségvédelmi intézményi és jogszabályi keretrendszer példaként állhat minden tagjelölt ország, de még egyes uniós tagállamok előtt is. Azt is hozzátette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség kulcsszerepet játszik a kisebbségi jogok hatékony érvényre juttatásában. Magyarország és Szerbia kormánya között pedig példaértékű az együttműködés, ami így, egy stratégiai partnerség formájában fontos eleme a jogérvényesítésnek. A Magyar Szó megmaradásában és fejlődésében a tartományi kormány mellett a magyar kormány támogatása, valamint a Magyar Nemzeti Tanács szerepe is megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen – emelte ki Vicsek Annamária. Köszönetet mondott dr. Kovács Tamás Iván nagykövet úrnak és Kovács Zsófia igazgató asszonynak, hogy az eseményt ezen a kiváló helyszínen, a Liszt Intézetben sikerült megrendezni. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a napilapot, hanem a mögötte álló székházat, mint intézményt is be tudták így mutatni. 

– Ahogyan a rendezvény címe is jelzi, ez egy nagyon-nagyon fontos eleme a vajdasági magyar kisebbség nyelvi jogai megvalósításának. Azt hiszem, hogy nem mondok újdonságot, amikor arról a büszkeségről beszélek, ami bennünket, vajdasági magyarokat eltölt,  amikor arra gondolunk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács révén milyen jogaink vannak a szülőföldünkön. Nem véletlen az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az egyik fenntartója és alapítója a Magyar Szónak is, hiszen az MNT olyan önkormányzati kisebbségi intézmény, amely az oktatás, a művelődés, a hivatalos nyelvhasználat mellett, negyedik területként a média, tehát a tájékoztatás, az anyanyelven zajló tájékoztatásnak nemcsak szószólója, hanem konkrét támogatója is. Mindenképp hálával és köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, az anyaországnak mindazért a támogatásért, aminek a magyar közösség és a nyolcvanéves Magyar Szó a kedvezményezettje. Mindezek nélkül biztos, hogy nem maradt volna fenn ez a napilap sem – nyilatkozta a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.
 

Kovács Zsófia elmondta, a belga elnökség, majd a magyar tanácsi elnökség tekintetében a Liszt Intézetben a magyar kultúrát tágabb értelemben mutatják be, ami nemcsak a szűk embert kulturális produktumokat prezentálja kiállítások vagy koncertek formájában, de a magyar gondolkodásmódot, tágabb értelemben a magyar lelket is bemutatja. Hozzátette, hogy nagyon jó személyes élményei vannak Vajdasággal kapcsolatban, külön örömöt jelent számára, hogy a nyolcvanéves napilapot is bemutathatták. Reméli, hogy a jövőben hagyománnyá válik, hogy vajdasági napot tartanak. Mindig örömmel fogják venni a művészek, tudósok üzleti vállalkozások képviselőinek megkeresését.

Dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is elkötelezett támogatója volt a bővítésnek. Támogatója lesz a jövőben is, hiszen nemcsak az erős egységes Európa iránti víziójukkal áll ez összhangban, hanem a határokon túl élő magyar közösségek, így a Vajdaságban élők iránti elköteleződésüket is tükrözi. Rámutatott arra, hogy ezen a héten majdnem minden Vajdaságról szól, mind ott, mind pedig a Kárpát-medencében, hiszen csütörtökön került sor arra, hogy a VMSZ, a vajdasági magyar közösség legfontosabb politikai képviselete is évfordulót ünnepelhet, alapításának harmincadik évfordulóját. Nagyon „komoly kornak” nevezte a harminc évet, melyhez nagyon szép teljesítmény fűződik. Szintén csütörtökön, a belgiumi Gent városában pedig a topolyai labdarúgócsapat a Konferencia Liga keretében játszott labdarúgó-mérkőzést. Ezt ugyanúgy fontos mérkőzésnek tekinti a nagykövet úr, mint amikor a Ferencváros szerepel a nemzetközi porondon. Hozzátette még, hogy Belgium olyan hely, illetve Brüsszel az a város, ahol a magyar közösségnek minden forrásvidékéről találni magyarokat.

Az élőújságot Homolya Horváth Ágnes, napilapunk szerkesztője moderálta. Erdődi Edvina, a Magyar Szó-ház igazgatója intézményünk kapcsolatokat építő, közösségmegtartó szerepéről beszélt. Kitért az utóbbi időben megvalósított beruházásokra, fejlesztésekre is. Varjú Márta, lapunk megbízott főszerkesztője ismertette a napilap történetét, kitérve arra, hogyan alkalmazkodunk a kor igényeihez, követelményeihez. A Szabad Vajdaság első száma 1944. december 24-én jelent meg. A következő év szeptember 27-étől a Magyar Szó címmel kiadott újság a mai napig megjelenik. Az újságírókon kívül a lap készítéséhez a lektorok, a korrektorok, nyomdászok is hozzájárulnak. A lapnak mindennap mellékletei is vannak. Rámutatott, hogy kevés ilyen nagy múlttal büszkélkedő napilapja van a Kárpát-medencei magyarságnak. Példaértékű, ahogyan a legnehezebb időkben is sikerült megmaradni. A 21. században a kor követelményeihez próbálunk igazodni – hangsúlyozta. Az élőújságon  Diósi Árpád, a Közélet rovat szerkesztője a szórvány felkarolásának fontosságáról beszélt, Tóth Péter a gazdasági kérdésekről és a folyamatosan „burjánzó” események feldolgozásáról szólt. Varga Attila, a Magvető szerkesztője a melléklet céljait ismertette. Kitért arra, hogy uniós támogatásból sikerült a Magvetőt elindítani annak idején. Dér Diana a webes tartalmakról is beszélt, Sándor Zoltán, a Vélemény rovat szerkesztője, „civilben” prózaíró. Az újságírói és szépírói lét összefonódásáról beszélt, de bemutatta a MagyarZó Pistike messéi című szatirikus sorozatot.  „Komoly” derültséget váltott ki a szép számban megjelentek körében a belőle felolvasott részlet.

Napilapunk küldöttsége ellátogatott az Európai Parlamentbe, ahol Molnár-Nagy Klára, a látogató csoportok osztályának magyar munkatársa ismertette a parlament működését. Természetesen vendéglátónk, Vicsek Annamária EP-képviselő, valamint közvetlen munkatársai, Pásztor Ábel és Novák Attila is sokban hozzájárultak ahhoz, hogy küldöttségünk tagjai új ismeretetekkel térjenek haza. Az Európai Történelem Házába is ellátogatott küldöttségünk, egy interaktív kiállítást láttunk Európa történelmének különböző eseményeiről.