2024. november 22., péntek

Rejtett kockázat az egészségügyi kulisszák mögött

Egynapos tanácskozást tartottak Újvidéken a környezetvédők és az egészségügyi intézmények képviselői

Zöld közbeszerzés átláthatósága az egészségügyben elnevezéssel online és jelenléti tanácskozást tartottak az újvidéki Union Egyetem jogi karának termében. Az egészségügyi hulladék témakörét feldolgozó egynapos kerekasztal-megbeszélést a Jogi Szkenner Egyesület szervezte, a beszélgetésbe pedig a tartományi környezetvédő egyesületek mellett harminc egészségház képviselője kapcsolódott be.

A tanácskozás moderátora Jelena Simić egyetemi tanár volt, a témához bevezetőt pedig Miloš Jović nemzetközi közbeszerzési szaktanácsadó (Zöld közbeszerzés ismeretei és tapasztalatai az EU-ban elnevezéssel) és Marina Mijatović, a szervezők képviselője mondott, aki az egészségügyi hulladék kezeléséről és az ezzel kapcsolatos jogi kérdésekről tartott beszámolót.

Az elhangzott információkat, az egyes felmérések eredményeit és a vitát követő határozatokat összefoglalva Ratko Đurđevac, a verbászi Ökológiai Mozgalom elnöke elmondta, a témakörhöz szorosan kapcsolódó, részletekben gazdag, tényfeltáró és átfogó jellegű megbeszélés minden résztvevő számára hasznos információkkal szolgált.

Az egészségügyi hulladékról szólva beszélgetőtársunk elmondta: a kórházakban, egészségházakban, egészségügyi rendelőkben, idősek otthonában stb. keletkező egészségügyi hulladékok egy része igen veszélyes hulladék. Ide sorolható például a használt injekciós tű, a lejárt szavatosságú gyógyszerek, a higany, a laboratóriumban használt vegyszerek, a röntgenképek, az előhívó és fixáló oldatok. Ezen veszélyes hulladékok biztonságos gyűjtéséhez (speciális és üzemi gyűjtőhely), tárolásához és szállításához, megfelelő zárható edények és a veszélyes hulladék tárolására alkalmas hely, épület szükséges, a hulladék ártalmatlanítása pedig sterilizálással vagy égetéssel történik.

− Igen sok konkrét határozat született, ezek közül emelnék ki néhányat: 2021-ben és 2022 első negyedévében a Jogi Szkenner kutatása szerint 42 közbeszerzést bonyolítottak le, amelyen mindössze két pályázó vett részt, annak ellenére, hogy 7 engedélyt adtak ki. Fontos elmondani azt is, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt az egészségügyi hulladék mennyisége jelentősen növekedett – mondta a verbászi „zöldek” elnöke.

Elmondása szerint az említett közbeszerzést végző bizottságokban csaknem egyetlen szakember sincs, aki közvetlenül foglakozik a hulladékok, különösen a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, ezért jogos a félelem, hogy a járvány idején megnövekedett egészségügyi hulladék jelentősen befolyásolja mind a környezetvédelmet, mind pedig az egészségvédelmet.

− Hangsúlyozni kell, hogy az egészségügyi intézményeknek egyre kevesebb a hulladékkezelési kompetenciája, és elveszítik az engedélyeket. Az engedély elvesztése ugyanakkor a szükséges feltételek teljesítéséhez szükséges technikai kapacitás és humán erőforrás hiányát (is) jelentheti, amelyre – következtetéseink szerint – továbbra sem jut elegendő pénz. Sőt, ezen a speciálisnak mondható területen egyetlen adományozásról sem tudni – fogalmazott Đurđevac.

Hozzátette, az egészségügyi intézmények képviselőivel folytatott beszélgetést követően úgy tűnik, hogy ezt a munkát tudatosan magánszolgáltatókra irányítják. Szerinte nem mellékes az sem, hogy a veszélyes hulladékok sterilizálása, vagy a nem veszélyes hulladékká történő átalakítása során senki sem foglakozik azzal, hogy az egészségügyi hulladék egy részét energiaforrásként használják fel, ami összhangban állna a körforgásos gazdaság céljaival.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás