Szerbia és Magyarország katonai szövetséget hozhat létre – eme lehetőség meglebegtetésével reagált a hatalom közeli belgrádi média a hírre, hogy a NATO-tagország Albánia és Horvátország, valamint Koszovó – tavaly lett társult tagja a NATO Parlamenti Közgyűlésének – védelmi miniszterei nyilatkozatot írtak alá Tiranában országaik katonai együttműködésének és szövetségének erősítéséről. Az Euronews szerbiai szerkesztőségének hírösszeállítása szerint a deklarációt az aktuális geopolitikai körülmények, továbbá a fokozódó biztonsági kihívások miatt, valamint Európa délkeleti térsége biztonságának megerősítése céljával írták alá. Belgrád magyarázatot kért Zágrábtól és Tiranától, hogy pontosan mi a célja a nyilatkozatnak, illetve milyen tevékenység és intézkedések esedékesek annak érdekében. Erre reagált a koszovói külügyminisztérium. Értékelése szerint Belgrád megsérti a brüsszeli megállapodást, amelynek értelmében nem akadályozhatja Koszovó nemzetközi kapcsolatainak építését.
A meglévő szövetségeket meg kell erősíteni, hisz mindenekelőtt az ukrajnai történések okán Délkelet-Európa komoly biztonsági kockázattal szembesül – fejtette ki Ivan Anušić horvát védelmi miniszter. Andrej Plenković kormányfő szerint Szerbiának nem lenne szabad ellenséges intézkedésként megélnie a deklarációt, a dokumentum csupán az együttműködést és a tapasztalatcserét hivatott előrébb vinni. Reagálva Aleksandar Vučić kijelentésére, hogy a háromoldalú megállapodással Horvátország megsértette a fegyverkezés ellenőrzéséről szóló 1996-os regionális megállapodást, Plenković közölte, a deklaráció mindenekelőtt Koszovó és Albánia reformtörekvéseit, valamint a tapasztalatcserét segíti.
Ramadan Ilazi, a Koszovói Biztonságpolitikai Központ vezető kutatója szerint jó, hogy a megállapodást éppen akkor írták alá, amikor az aktuális biztonsági szövetségek bizonytalansága növekszik. Hozzátette, a kezdeményezés révén Koszovó előreléphet a védelem területén, hiszen egyelőre nem tudni, mikor csatlakozhat a NATO-hoz. Ilazi szerint ezzel nem új katonai blokk alakulása kezdődött meg, hanem azoknak az országoknak a szorosabb együttműködése, amelyek hasonlóképpen tekintenek térségük biztonsági aspektusaira.
Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa szerint a három ország szövetsége részben a NATO meggyengült kohéziójára vezethető vissza. Megtörténhet, hogy további országok is követik a szóban forgó három ország példáját.
A belgrádi média, azon túlmenően, hogy olyan értesülésekről számolt be, amelyek szerint Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić már a tárgyalt a katonai szövetségről, mást nem közölt. A két ország együttműködésében fontos pillanat volt a stratégiai tanács megalapítása. Ez 2023 júniusában Palicson tartotta meg első ülését. Az akkor aláírt 12 ágazati együttműködési megállapodás között a honvédelem és a biztonság területére összpontosító aktusok is voltak. A Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács második ülését tavaly novemberben tartották meg Budapesten. Az akkor tartott sajtótájékoztatón Orbán amondó volt, Magyarország biztonságának szempontjából Szerbiánál nincs fontosabb ország.
Nyitókép: screenshot
