A 2025 a Katolikus Egyházban a szentév éve – mutatott rá Német László, a Belgrádi Főegyházmegye metropolita érseke, bíboros a mai húsvéti köszöntőjében. Hozzátette, a szentatya még tavaly megadta a mottóját ennek az évnek: a remény zarándokai vagyunk. Szerettem volna és szeretnék a húsvéti üzenetemben kitérni a remény fontosságára – mutatott rá.
– A másik gondolat, ami nagyon fontos, az a niceai zsinatnak az 1700. évfordulója. Tudjuk, hogy május 20-án lesz ez a kerek évforduló, és ezzel kapcsolatban Ferenc pápa követve az elődeinek a példáját, azon dolgozik és azt javasolja, hogy egy közös dátumunk legyen a húsvéti ünnepre. Ez az idén a természeti adottságok miatt is pont úgy lesz, hiszen az ortodox és a katolikus egyház a protestáns egyházakkal, az anglikánnal is együtt, pont egy napon ünnepli a húsvéti ünnepet. Jó volna a pápa szerint, ha sikerülne megegyeznünk abban, hogy a kereszténység továbbra is minden évben azonos időben ünnepelje a legfontosabb ünnepet – mutatott rá a belgrádi érsek.
– A niceai zsinat megtartása és annak az eredménye a mi hitvallásunk is. Minden vasárnap a szentmisén elmondjuk a hosszabbik Hiszekegyet, ami még onnét ered, tehát 325-ben foglalták össze az egyházatyák, és két vagy három évtizeddel később a konstantinápolyi zsinaton még hozzáadtak egy-két hitigazságot. Azt képzeljük el, hogy 1700 éve itt van köztünk, és minden keresztény egyház ugyanazt vallja. Akkor még egy egyházunk volt, ma tudjuk, hogy a keresztények különböző csoportokban vannak. Jó volna dolgozni azon, hogy újból együtt legyünk – mutatott rá Német László. Elmondta, hogy a katolikus egyház kész elfogadni minden javaslatot a húsvét közös megünneplésére, hiszen a szent ünnep jelentősége nem a dátumban rejlik, hanem annak üzenetében. Az evangélium szavait igézve mutatott rá arra, hogy a feltámadás egy olyan nagy esemény, amit nem lehet sem időben, sem térben behatárolni. A feltámadás egyszer megtörtént és örökre velünk marad, jelen van mindenhol, ahol az emberek imádkoznak és kimutatják szeretetüket egymás iránt. A húsvét ott van, ahol a gyengeségben megmutatkozik a remény, a változás erejébe vetett hit. Kiemelte, a húsvét megjelenik a társadalom minden törekvésében, amely a méltóságra, az emberek jogainak tiszteletben tartására törekszik. Jézus Krisztus az emberekért és az egész világért halt meg, és támadt fel. A katolikus egyház mindig az igazságért való küzdelem mellett állt ki, az emberiség mindennemű elnyomása ellen. Ehhez a küzdelemhez azonban nincs szükség sem drónokra, sem fegyverekre, sem számítógépes vírusokra, megfélemlítésre vagy félrevezetésre. Ez mindannyiunk szívében dúl. Kihangsúlyozta, hogy magunkba kell néznünk, megvizsgálnunk a cselekedeteinket, beszédünket, hogy azzal szeretetet és békét terjesztünk a környezetünkben, vagy csak viszályt keltünk.
Kitért a mai társadalmi helyzetre is az egész világon, valamint Szerbiában is. Rámutatott, olyan fordulóponthoz értünk, amikor Aleksandar Vučić államfő szombati beszédében is az alkotmány tiszteletben tartását emelte ki, ahogy az egyetemi tüntetések egyik követelése is erre vonatkozik. A niceai zsinat bebizonyította, hogy a nézetkülönbségek ellenére egy asztalhoz lehet ülni és megoldást találni. Szerbiában nem olyan a helyzet, hogy ne lehessen rá megoldást találni.
– Jó volna, ha az emberek ma is le tudnának ülni, beszélgetni, és közös megoldásokat találni, ahelyett, hogy erőszakhoz folyamodnának, vagy ne adj' Isten, háborút kezdenének – hangsúlyozta, és boldog húsvéti ünnepet kívánt mindenkinek.
