Dr. Zoran Milošević tartományi felsőoktatási és tudományos kutatási titkár tegnap átadta a szerződéseket azon intézmények képviselőinek, akik sikeresen pályáztak a fenntartható fejlődését célzó, kiemelten fontos és rövid távú projektek támogatására.
– A tavalyihiz képest 25 millióról 40 millió dinárra emeltük a rövid távú projektek megvalósítására szánt összeget. A hosszú távú projektek megvalósítására az idén 70 milliót különítettünk el, így ha összeadjuk, akkor kijön, hogy ebben az évben 110 millió dinárral tudtunk támogatni 130 tudományos kutatást – mondta Milošević, aki kiemelte, hogy Vajdaságban sajnos továbbra sincs elég kutató, valamint nincs kellő innovációs és új technológiai erő.
– A pályázatra 148 munka érkezett, amelyekből 48 projektet tudunk támogatni 40 millió dinárral. A 48 projektből 24 projekt vezetője nő, ami jól szemlélteti, hogy tiszteletben tartjuk a nemek közötti egyenlőség elvét – tette hozzá a titkár.
Dr. Dušica Rakić, az orvostudományi szakértői bizottság elnöke elmondta, mi alapján bírálták el a beérkező pályázatokat.
– Figyelembe vesszük a projekt indokoltságát, a fontosságát az egyetemi közösség és a tartomány számára, az alkalmazhatóságát, valamint a kutatócsoport és a projektmenedzser kompetenciáit – mondta.
Dr. Muhi B. Béla, az Educons Egyetem Közgazdasági Karának tanára csapatával az idegenforgalmi szektort vizsgálja.
– Azt vizsgáljuk meg különböző szempontból, hogy a koronavírus-járványnak milyen gazdasági és társadalmi hatásai voltak, illetve vannak. Megnézzük, hogyan hatott a vírus a hazai, illetve a nemzetközi turizmusra, valamint azt, hogy a különböző államok milyen rendeleteket hoztak, miként próbálták a járvány által bekövetkezett negatív hatásokat helyreállítani, kompenzálni, hiszen az idegenforgalmi szektort érintette leginkább a járvány, melynek hatásai még mindig érezhetőek – mondta az egyetemi tanár.
Az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karáról több sikeres pályázattal is büszkélkedhet.
– A csapat többségének a kutatási területe a kiberbiztonság és azon belül is az infrastruktúra rendszereknek a biztonsága. Ezek azok a rendszerek, amelyek lehetővé teszik a modern társadalom működését, gondolok itt a vízvezetékrendszerre, az áramszolgáltatókra, a távközlési szolgáltatást nyújtócégekre, illetve a pénzügyi szektorra. Ezeknek a biztonságával foglalkozunk. A projektünk célja, felmérni, hogy egy esetleges kibertámadás esetén, mely valamilyen környezeti kárt is okoz, akkor annak mi a költsége, és hogyan lehetne biztosítani. Megvizsgáljuk, hogy hogyan építhetne erre egy biztosító cég olyan üzleti modellt, mellyel biztosítást tud nyújtani az ilyen szolgáltatóknak – magyarázta Lendák Imre, a Kar tanára és a projekt csapatának tagja.
Horváth Olga, az Orvostudományi Kar Farmatológiai Tanszékének tanára a terápiahűséggel foglalkozik.
– Azt szeretném kutatni, hogy mennyire van jelen a terápiahűség, amikor a magas vérnyomásra vonatkozó orvosságokról van szó. Ma már nagyon jó orvosságok vannak, melyekkel kitűnően gyógyítható a magas vérnyomás, de a legnagyobb probléma, hogy sajnos a páciensek nem szedik rendszeresen a gyógyszereket. A kutatásba két községet fogunk bevonni, Topolyát és Zombort – ecsetelte a tanárnő, aki hozzátette, hogy magyar és szerb nemzetiségű páciensek is részt vesznek a kutatásban, így azt is megvizsgálják, hogy van-e különbség a magyar és a szerb páciensek között, amikor a terápiahűségről van szó.
