Pénteki ülésén elfogadta a szerb kormány a 2023-ra vonatkozó, de a 2024-es és 2025-ös évi új pénzügyi stratégiát, melyből az derül ki, hogy a gazdasági világválság és az energiaválság ellenére is az idén 3,5 százalék körül alakul majd a bruttó hazai össztermék növekedése, nem kell tehát a gazdaság visszaesésével számolni. Megállapítja a dokumentum azt is, hogy bár 2020-ban 0,5 százalékkal csökkent a GDP, ez a legalacsonyabb európai „zuhanások” egyikének számított, s összességében az ország rendkívül jól reagált a pandémia okozta gazdasági és egészségügyi kihívásokra, a világjárvány két évében ugyanis 6,4 százalékkal bővült a GDP. Nagy szerepet játszott az eredmény elérésében a vállalatoknak nyújtott három állami gazdasági csomag, de a polgároknak nyújtott anyagi támogatások is: az előbbiek a cégek likviditásának a megőrzéséhez, az utóbbiak pedig a közfogyasztás növeléséhez járultak hozzá, melyek fontos pillérei az ország gazdasági tevékenységének. A vállalatok fizetőképességének megőrzése révén a munkanélküliség nem növekedett, s 2021 végén a pandémia előtti értékek alatt volt, jegyzi meg a stratégia. Az elmúlt időszakban jellemző volt az adóterhek magasabb megfizettetési szintje is, ami a költségvetési bevételeknek tett jót.
Bár az első negyedévben 4,4 százalékot növekedett a hazai GDP, az ukrajnai válságnak meglesznek a hatásai. Elsősorban az energiaárak tekintetében mutatkoznak majd meg. Ennek tudatában szükségesnek bizonyult csökkenteni a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseket. Az idén 3,5 százalékos növekedés várható, jövőre pedig 4 százalékos további növekedésre kell számítani.
Az idén a kormány 9,2 százalékos inflációval számol, ami jövőre sem esik majd vissza jelentősen. A 2023-as évi pénzhígulást 5,3 százalékra becsülik.
Az államadósság az év végén a bruttó össztermék 54,6 százalékát jelenti majd, ami még mindig bőven a maastrichti 60 százalékos határ alatti értéknek számít. Ez az érték javulásnak számít, mert korábban 56,5 százalékos államadósságot becsültek. Csökkenő tendenciát mutat a következő években is, 2023 végén a GDP 53,1 százalékát teszi majd ki a korábbi 55,3 százalékos jóslat helyett. A kormány elkötelezte magát, hogy az adósságot mindenképpen a hatvan százalékos határvonal alatt tartsa a következő években, áll az új pénzügyi stratégiában.
