Izgalmasra sikeredett a Kárpát-medence, a gazdasági erőtér elnevezésű, pénteki beszélgetés. A magyar kormány gazdasáfejlesztési programját boncolgatták, és a résztvevők beszámoltak a régiójukat érintő kihívásokról és lehetőségekről. Szó volt arról is, hogy a járvány következtében milyen akadályok gördültek a gazdák és az alapítványok elé. A beszélgetésen részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója, Palizs-Tóth Hajnalka, a drávaszögi Economica Hungarica Alapítvány igazgatója és Iván Tamás, a felvidéki Baross Alapítvány ügyvezető igazgatója. A találkozó moderátora Csík László, a CED ügyvezetője közölte, hogy amilyen gazdaságfejlesztés megvalósul Vajdaságban, az általában jó példaként szolgál más országok előtt is.
A beszélgetés elején Pásztor István beszámolt Vajdaság gazdaságfejlesztési programjáról, és arról, milyen volt a 2019-es koronavírus árnyékában élni.
– A legutóbbi találkozásunk óta úgy foglalkoztunk gazdaságfejlesztéssel, hogy igazából más, fontosabbnak tűnő dolgok vonták el a figyelmünket. 2020 elejétől elsősorban a koronavírus elleni küzdelem határozta meg a mindennapjainkat, majd a korlátozások, a kijárási tilalmak és az, hogyan tegyünk eleget az előírásoknak, miközben gazdaságilag talpon próbáltunk maradni. Azt kell mondanom, a közösségépítés azon formája, amelyet azt megelőzően sikerrel működtettünk, a vírus idején is bizonyította jótékony hatását a közösség szempontjából. Párhuzamosan a korona elleni küzdelemmel próbáltuk talpon tartani a gazdaságfejlesztési programot, újabb pályázatokat lezárni és nyitni. Egészen nagy volumenű pályázatok meghirdetésére került sor, és a múlt év végén nagyléptékű turisztikai és technológia fejlesztési szférában mintegy 100 olyan döntést hoztunk, ami egy újabb jelentős előrelépést jelenthet a közepes és nagy vállalkozások megerősítése szempontjából. Ez azért fontos, mert ha meg akarjuk erősíteni a kis vállalkozásokat, ahhoz meg kell a nagyokat is erősítenünk. Nagyok nélkül nincsenek kicsik, ők tartják életben a kisebbeket. Az elsődleges prioritás, hogy amely döntéseket meghoztuk, azokat tiszteletben tudjuk tartani, úgy véghez tudjuk vinni a projekteket, hogy a nemzetpolitika hitelességén ne essen csorba. Az elmúlt évek szituációi megtanítottak minket arra, hogy amikor lépni lehet, akkor kell is, mert előfordulhat, hogy holnap már nem lehet.
– Nálunk több mint 14 ezer sikeres pályázat valósult meg eddig, ezért azt látom, hogy a pályázók várják a következő köröket. Visszaforgatják a profitjukat a cégükbe, hogy a következő kiírás alkalmával biztosítani tudják a 25% önrészt. Abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem volt értelme kiírni a következő pályázatot, mivel az emberek nem tudták volna biztosítani a kötelező önrészt, ezért vártunk egy évet, hogy megerősítsék a gazdaságukat. Az, hogy a háború mit hoz, senki sem tudja, de hihetetlenül fontosnak tartom azt, hogy Szerbia ellenálljon a zsarolásnak és nyomásnak, ami azt a célt szolgálja, hogy rávegye az ország vezetését, hogy álljon be a sorba és csatlakozzon az embargóhoz és Oroszország szankciókkal sújtásához. Nekünk ebben a történetben úgy kell lennünk, hogy előre tudjunk haladni – fogalmazott a VMSZ elnöke.
Iván Tamás kiemelte, hogy Pásztor István és a VMSZ hatalmas segítséget nyújtott nekik a gazdaságfejlesztési programjuk során, úgymond fogták a kezüket, és ezért hálás köszönetét tolmácsolta.