Az erősen centralizált Szerbiában Vajdaság, mint autonóm tartomány, szinte semmilyen fejlődési perspektívával nem rendelkezik – értékelte Tvrtko Jakovina horvátországi történész, egyetemi tanár az Autonomija.info portálnak nyilatkozva. Hozzátette, hogy még a vajdasági polgárok egy része sem óhajtja, hogy a tartomány szerepe megváltozzék, nem beszélve a Szerbia más térségeiben jellemző hozzáállásról. Szerbia érettebb, kozmopolitább és dinamikusabb térségeként kellene Vajdaságra tekinteni – emelte ki, mondván, Vajdaság Szerbia fejlődésének, valamint az európai integrációnak a motorja lehetne. „Amennyiben nem őszinte a szándék, hogy az ország csatlakozzon az EU-hoz, akkor a vajdasági értékek és sajátosságok sem kívánatosak a szerbiai társadalomban, sőt, zavaró tényezőként tekintenek ezekre" – fogalmazott Jakovina, aki szerint Vajdaság fénykora leáldozott. A korábbiakhoz képest a tartomány kevésbé multietnikus, és már 30 éve küzd azért, hogy megtalálja régi/új helyét Szerbiában, mindinkább elveszítve azokat az értékeket, amelyek korábban hasznára váltak a multietnikus Vajdaságnak – érvelt. Mint hozzátette, az idő múlása nem kedvez ebből a szempontból, a tartomány izoláltsága és a központi hatalomnak való alárendeltsége pedig kedvezőtlenül befolyásolja az autonómiát. Szerinte Vajdaságnak Szerbia számára annak kellene lennie, mint ami Isztria Horvátország számára: az ország legfejlettebb, legliberálisabb, és bizonyos szempontból legjobb térségének.
A beszélgetés során az 1988. október 6-án lezajlott joghurtforradalomról is szó volt. A történész szerint vitathatatlan, hogy ezzel kezdődött Jugoszlávia széthullása. Szavai szerint a szövetségi köztársaság felbomlása Slobodan Milošević Szerbiájában kezdődött. Szerbia volt az összes későbbi történés katalizátora, a folyamatok első áldozatai viszont a tartományok voltak.
– Az első csapást a tartományokra volt a legkönnyebb mérni, hiszen az uralkodó nézőpont szerint ezek kérdése elsősorban Szerbiára tartozik, függetlenül attól, hogy korábban a tartományok státusát számos tekintetben ki lehetett egyenlíteni a köztársaságokéval. Abban az időszakban a szövetségi köztársaság erőtlen volt, egyéb kihívásokra is képtelen volt reagálni. Egyébként a szövetségi köztársaságon belül soha nem uralkodott teljes egyetértés, és ahogyan múlt az idő, egyre erőtlenedett, és mind jelentéktelenebbé épült le. Azt, hogy a két tartomány mekkora szálka volt Belgrád szemében, kívülről szinte senki nem ismerte fel. Majd jött az elképzelés, hogy átalakítják a szövetségi köztársaságot, és ezután mérték az első csapásokat a tartományokra. Koszovóhoz viszonyítva Vajdasággal kapcsolatban kevésbé voltak hevesek az érzelmek, ám gazdasági szempontból Vajdaság jelentősége jóval nagyobb volt, ezért volt könnyebb megtörni Újvidéket. A joghurtforradalom bizonyos értelemben a szövetségi köztársaságra, részben pedig a multikulturalizmusra és a különböző nemzetek békés együttélésére mért csapás volt – fogalmazott Jakovina.
