A köztársasági képviselőház mai ülésen több gazdasági törvény is napirendi ponton szerepelt, köztük a tőkepiaci törvényjavaslat, valamint az elektronikus számlázásról szóló törvény módosításának törvényjavaslata.
Siniša Mali pénzügyminiszter mutatta be a tisztségviselőknek azokat a gazdasági törvényeket, amelyek – mint mondta – hozzájárulnak majd a gazdaság további erősítéséhez és a biztonságához, jelenti a B92. A tárcavezető szerint az egyik legfontosabb a tőkepiaci törvényjavaslat, amely célja, hogy fejlesszék a tőkepiacot és további finanszírozási forrásokat biztosítsanak a szerbiai cégeknek.
– A tőkepiaci törvénynek – mint teljesen új rendszerszintű törvénynek – fel kell gyorsítania az átlátható, hatékony és biztonságos tőkepiac kialakítását, amely hozzájárul a befektetők bevonzásához, a hazai piac vonzerejének növeléséhez, a jogbiztonság növeléséhez és a pénzügyi piac stabilitásához – mondta Mali.
– Erős és szilárd tőkepiacra van szükség, erős intézményekkel, amelyek garantálják a befektetések biztonságát – fogalmazott a pénzügyminiszter a köztársasági képviselőház mai ülésén.
Szerinte a törvényjavaslat a tőkepiacot szabályozó intézmények további megerősítését látja elő, és összhangban áll az európai normákkal.
Siniša Mali azt is elmondta, hogy az új fiskalizációs rendszerre való átálláshoz több mint 50 ezer cég kapott támogatást a fiskális pénztárgépek vásárlására.
A pénzügyminiszter a képviselők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy jelenleg három kriptovaluta-váltói engedély feldolgozása folyik, és négy tokenkibocsátó fizette ki az engedélykérést.
– Arra számítok, hogy a következő néhány hétben meglesznek az első engedélyek – mondta Mali, és emlékeztetett arra, hogy Szerbia az elsők között volt, amely jogilag szabályozta ezt a területet. Mint mondja, lassan, de biztosan fejlődik az említett piac is.
Mali a Nyitott Balkán nevű kezdeményezésről is beszélt. Mint mondta, a Világbank becslései szerint – ha minden piacnyitáshoz kapcsolódó intézkedést végrehajtanak – a régió teljes GDP-je akár hét százalékkal is növekedhet.
– Ez jobb színvonalat jelent Szerbia polgárai számára, magasabb fizetéseket és nyugdíjakat, több pénzt a tőkebefektetésekre, de az is fontos, hogy közelebb hozzuk az embereket, és ne a múltba tekintsenek, hanem új lapot nyissunk – fogalmazott Mali.
A Vajdasági Magyar Szövetség támogatja a tőkepiaci törvényjavaslat, illetve a másodlagos hitelgarancia jóváhagyására vonatkozó törvénymódosítás elfogadását, mondta Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője. Beszédében kiemelte, a fejlett tőkepiac kulcsszerepet játszhat a gazdasági növekedésben, valamint a pénzügyi stabilitás és a monetáris politika végrehajtásában.
– A jogbiztonságot és a gazdasági hatékonyságot előmozdító keretek tovább ösztönzik a tőkepiac azon képességét, hogy a reálgazdaságot szolgálja, mondta a képviselő.
– Meggyőződésünk, hogy ennek a törvénynek az elfogadása javítja Szerbia tőkepiacát, és alapot teremt a pénzügyi eszközök szélesebb körű felhasználásához – mondta Újhelyi Ákos.
Az előző időszakban a tőkepiaci törvény többször módosult, követve a piaci viszonyok követelményeit és változásait, valamint a piaci szereplők igényeit, mutatott rá a képviselő
Újhelyi arról is beszélt, hogy Szerbia polgárai jelenleg igen bonyolultan és költséges módon vásárolhatnak állampapírt.
– Javaslatunk az, hogy egyszerűsítsük az államkötvények kincstáron keresztüli vásárlását, minimális költséggel és dedikált folyószámlák vezetésének díja nélkül, valamint adómentesen az államadósságot finanszírozni hajlandó polgáraink számára. Ugyanis, ha az államadósság nagy része polgáraink kezében van, akkor az extrém események, például világjárvány idején is stabilabb pénzügyi piacot biztosít, ráadásul minimálisra csökken a külföldi spekulánsok dinár elleni támadásainak lehetősége – mondta a képviselő.
Hozzátette, hogy azon a véleményen vannak, hogy jobb kamatot fizetni a politikában hívő, állampapírt vásárló polgároknak, akik elköltik az országban, mint a külföldi spekulánsoknak. Rámutatott, hogy a szomszédos országokban már olyan állampapír-vásárlási módokat alkalmaznak, amelyek figyelik az inflációt, és körülbelül 4 százalékos kamatot fizetnek az euróban indexált kötvényekre.
