Az elmúlt három és fél évben az új építésű ingatlanok 23 százalékkal, míg a régi építésűek 17,4 százalékkal drágultak – írja a 021 hírportál a Danas napilapra hivatkozva.
2021 első felében 2,9 milliárd eurót tett ki az ingatlanpiaci forgalom, amely megegyezik a 2017-es év egészével – derül ki a Kvartalni Monitorban megjelent szerbiai és világi ingatlanárak összehasonlító elemzéséből. A lakások négyzetméterenkénti átlagára 2021 első felében 1057 euró volt, amely 5,7 százalékos növekedés a 2020-as évhez képest. Ezzel szemben a Köztársasági Geodéziai Intézet adatai szerint Szerbiában 2021 első felében 1455 euró volt az új építésű lakások négyzetméterenkénti átlagára, ami kilenc százalékos növekedést jelent a 2020-as átlagárához képest. Bár a lakások meglehetősen drágák, áraik az átlagfizetéssel párhuzamosan emelkednek. A reálbérek növekedése 2018-tól 2020 harmadik negyedévéig 20,5 százalék volt.
Az ingatlanpiacon egy olyan együtthatót használnak, amely az ingatlanárak és a bevételek arányát reprezentálja. Azt mutatja meg, hogy egy átlagos fizetésű ország polgárának hány évet kell dolgoznia ahhoz, hogy egy 60 négyzetméteres új építésű lakást vásároljon.
Egy régi építésű lakás megvásárlásához 2021-ben 9,7 évet kellett dolgozni, míg egy új építésű ingatlan megvételéhez 13,3 év szükséges.
A szerbiai ingatlanok körülbelül fele Belgrádban található, a fővárosban azonban sokkal nehezebb lakáshoz jutni, mint az ország többi részén. Az együttható érték Belgrád esetében 2021 első felében 15,8 volt, ami 19 százalékkal több, mint egész Szerbiában.
Szerbiában azonban lényegesen magasabb az ingatlanvásárláshoz szükséges évek száma, mint a régió országaiban. Bosznia-Hercegovinában a legkevesebb, ott kilenc év szükséges. Horvátországban 9,5, Észak-Macedóniában 9,9, Montenegróban 11 évet kell egy polgárnak ledolgoznia ahhoz, hogy ingatlant vásároljon.
