A választási törvényekről vitáznak ma a köztársasági parlamentben. Öt olyan javaslat is szerepel a napirendi pontok között, amelyek a pártok közötti dialógus eredményeként fogalmazódtak meg.
Kovávcs Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke elmondta, hogy a közhasználatú tárgyakról szóló törvényt 2019 áprilisában fogadták el, és 2021 júniusáig egy átmeneti időszak lépett életbe az alkalmazása tekintetében.
Kovács Elvira
A jogszabályt pozitívan értékelte az Európai Bizottság is, később azonban az unióból olyan javaslatok érkeztek, hogy mégis módosítsák a jogszabályt, vagy töröljék az átmeneti időszakra vonatkozó kitételt. Ennek megvalósításához kötötték az 1-es csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitását is. A parlamenti képviselő utalt arra, hogy a parlament illetékes bizottsága üdvözli a törvényjavaslatot, amelynek köszönhetően a vonatkozó jogi keretet összeegyeztethetik az uniós standardokkal, és újabb lépést tehetünk az integrációs folyamat útján.
A parlament alelnöke a pártok közötti dialógus fontosságát is hangsúlyozta, utalva arra, hogy az uniós tisztségviselők is kiemelt figyelemmel kísérik a folyamatot. Üdvözölte a párbeszéd eredményeit, kiemelve, hogy kedvező jelzésnek tekinthető az, hogy az európai parlamenti tisztségviseélők is pozitívan vélekedtek a pártok közötti dialógus során rögzített megállapodások végrehajtásáról.
Elmondta, hogy a parlament mai ülésén megvitatásra kerülő jogszabályok is a dialógus ereményeinek tekinthetők.
A napirenden szereplő törvények elfogadásától is függ a Szerbiáról szóló EU-s jelentés, amelyet az uniós illetékesek az itteni választások után jelentetnek meg – tette hozzá.
JOGI BIZTONSÁG, EGYENLŐ ESÉLYEK
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy az alkotmányrevíziót és a pártok közötti dialógus befejezését a parlament jelenlegi összetételének legfontosabb eredményei között említhetjük. Pásztor jelentősnek eredménynek véli azt is, hogy a szerbiai politikai pártok nem jelentettek bojkottot az előttünk álló választásokkal kapcsolatban.
Kiemelte, hogy a jelenleg érvényben lévő választási törvényt még 2000-ben fogadták el, négy nappal az október 5-én történt változások után, és körülbelül három hónappal az új kormány megalakulása előtt, időközben pedig sor került a parlamenti választásokra is. Mint mondta, ha figyelembe vesszük ezeket a tényezőket, láthatjuk, hogy nem állják meg a helyüket azok a kritikák, amelyek a vonatkozó jogszabályoknak a választások előtt történő változtatásra vonatkoznak.
Kitért a jogszabálynak az azóta végrehajtott kisebb mértékű változtatásaira is, kiemelve a nemzeti közösségek politikai képviselete szempontjából fontos módosításokat, és a választási küszöbb csökkentését is.
A most megvitatásra kerülő törvényjavaslatról elmondta, hogy jogi biztonságot, egyenlő esélyeket biztosít a résztvevőknek a választási folymaat során. Utalt arra, hogy különböző tényezőknek köszönhetően a nemzeti közösségek politikai képviselete szempontjából is kedvezőnek tekinthető a javaslat. A parlamenti frakcióvezető szerint a szóban forgó jogi keret a korábban tapasztalt, a nemzeti kisebbségek választási listái kapcsán történő visszaélések megakadályozása szempontjából is előremutatónak számít, mert konkrét mechanizmusokat tartalmaz az ilyen tisztességtelen gyakorlatok ellen.
Pásztor Bálint a folytatásban úgy fogalmazott, szomorúsággal tölti el, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek közül egyedül a Vajdasági Magyar Szövetségnek van elég bátorsága ahhoz, hogy önállóan induljon a parlamenti választásokon, mivel más kisebbségi magyar pártok képviselői a szerbiai ellenzéki szervezetek listáihoz csatlakozva indulnak a megmérettetésen. Még a választási küszöb csökkentése sem volt elég ahhoz, hogy indulni tudjanak a választásokon – mondta Pásztor.
