Nemzetközi kezdeményezésre 2007 óta január harmadik hete európai méhnyakrák-megelőzési hét, amelynek célja, hogy felhívja a lakosság, az egészségügy, valamint döntéshordozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, mivel ez a rosszindulatú daganatos betegség ma már védőoltással megelőzhető. A lényeg az, hogy ha a betegséget idejében felfedezik, 95-96 százalékban gyógyítható, ehhez viszont elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat.
A WHO adatai szerint a méhnyakrák évente 270 000 nő halálát okozza világszerte. A megbetegedések számát tekintve Szerbia az 5. helyen áll Európában, az országban 900–1000 nő betegszik meg évente. Döbbenetes a tény, miszerint az elhalálozási arány 50 százalék körüli, s ennek az a fő oka, hogy a nők nem járnak rendszeresen ellenőrzésre. A rendkívül magas százalékarány azért van, mert még mindig nagyon sok nő egyszerűen nem jár nőgyógyászhoz, különösen az idősebb korosztály, amely kevésbé informált e téren.
A témával kapcsolatban dr. Snežana Erceg, a szenttamási Dr. Đorđe Bastić Egészségház nőgyógyásza elmondta, minden nőnek, aki felkeresi a rendelőt, az úgynevezett Papanicolau-tesztet (PAPA-tesztet) ajánlják, ami annyit jelent, hogy egy rövid és fájdalommentes ginekológiai vizsgálat során a méhnyak felületéről kenetet vesznek, majd laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, mikroszkóp alatt elemzik, az elváltozott (abnormális) sejtek felfedezése céljából.
− A gond abban van, hogy a tesztért jelenleg fizetni kell, ugyanis intézményünk csupán az alapellátást biztosítja, így az elemzést nem tudjuk helyben elvégezni. Szerintem ez lehet az oka annak, hogy Szenttamáson a nők nem járnak rendszeresen ellenőrzésre. Az önkormányzat eddig minden évben biztosított bizonyos eszközöket a szűrésre, ami nagyon jól jött, hiszen sokkal több páciens bekapcsolódhatott a különböző akciókba, melyekre olyan nők is eljöttek, akik egyébként nem járnak nőgyógyászhoz. Őszintén reméljük, hogy az idén folytatódik a támogatás. A PAPA-teszt egyébként teljesen fájdalommentes, a mintavétel gyorsan történik, így a pácienseknek nincs okuk aggodalomra – magyarázta Snežana Erceg.
Szavai szerint ami a korábbi szűréseken való részvételt illeti, Szenttamáson elégedettek, hiszen a 24–64 éves nők többsége bekapcsolódott az országos szűrőprogramba.
− 2019-ben ugyancsak megszerveztük az akciót, de pár hónappal később a koronavírus miatt minden leállt. Remélem, hogy a járvány lecsengésével minden visszazökken a régi kerékvágásba. A rákmegelőző programokba, mint a PAPA-teszt, valamint a kolposzkóppal történő méhnyakvizsgálatra a jól működő tájékoztatásnak köszönhetően a korábbi évekhez viszonyítva sokkal többen eljönnek, és jelentősen csökkent a daganatos megbetegedések száma – fogalmazott a szenttamási nőgyógyász.
Elmagyarázta, hogy az országos méhnyakszűrő programot eleinte a 30-50 éves nőknél végezték, az évek során azonban a korhatár mindkét irányba kitolódott, ami igen fontos, hiszen már a huszonéveseknél is előfordulnak rákos megbetegedések. Az első tesztek egyébként 18 éves kortól végezhetők.
A méhnyakrákot 99 százalékban a humán papillómavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A fertőzés nagyon gyakori: becslések szerint a szexuális életet élő nők több mint 80%-a megfertőződik a vírussal az élete folyamán. A HPV-fertőzés azonban nem jelenti a méhnyakrák kialakulását. A legtöbb esetben a szervezet természetes immunvédekezése következtében a HPV-fertőzés 12–18 hónap alatt megszűnik. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. Tartós fertőzés legtöbbször a csökkent immunrendszer következményeként jelentkezik, amit a különböző krónikus betegségekkel kapcsolatos terápia, a HIV-fertőzés stb. okozhat.
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy az első szexuális együttlét ideje (főleg 16 éves kor előtt) és a szexuális partnerek száma jelentős kockázati tényezők a CIN és a méhnyakrák kialakulásában. A kockázatot növeli a dohányzás, a hüvely és a méhnyak gyakori gyulladásos betegségei, a rendszertelen nőgyógyászati vizsgálat, a vírus pedig leggyakrabban szexuális úton terjed.
A HPV-vírusnak több mint 100 típusa létezik, ezek közül mintegy 40 okozhatja a nemi szervek fertőzését. Legalább 14, úgynevezett „magas kockázatú” HPV-típus okozhat daganatos megbetegedéseket, például a nőknél előforduló méhnyakrákot. Az emlőrák után a méhnyakrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a 15–44 éves nők körében.
− Az alkalmazott HPV elleni védőoltás megelőzheti a HPV-fertőzéseket és következésképp a HPV-hez fűződő betegségeket, például a genitális és anális szemölcsöt, a méhnyakrákot és a HPV által okozott egyéb daganatos megbetegedéseket. A rutinszerűen alkalmazott HPV-oltást a lányoknak minálunk rendszerint 11 és 12 éves kor között adják be. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a nőknek a 26, a férfiaknak pedig 21 éves korig kellene felvenni a védőoltást, ami minálunk sajnos nem valósult meg. Ezzel kapcsolatban az 5–7. osztályos diákok és a szülők körében is egy felmérés készült, amely kimutatta, hogy az érdeklődés nagyon gyenge, szinte elenyésző, az egészből pedig kellemetlenségek is adódtak. Bár a felmérést a Tartományi Egészségügyi Titkárság egész Vajdaság területén végezte, néhány polgártársunk azzal vádolt meg bennünket, hogy népszerűsíteni szeretnénk a védőoltást. Mindez pedig arra vezet vissza, hogy amikor erről a témáról van szó, tovább és többet kell dolgozni a polgárok tájékoztatásán, hiszen az interneten számtalan tévhit kering ezzel kapcsolatban, a különböző szövegeket olvasva pedig olyan álláspontok alakulnak ki, melyek nem reálisak – fogalmazott Snežana Erceg.
A kérdésre, hogy jelenleg mi a helyzet a szűréssel kapcsolatban beszélgetőtársunk elmondta, hogy a nőgyógyászati vizsgák alkalmával folyamatosan javasolják a PAPA-teszt elvégzését, amit a páciensek többsége elfogad.
− A mintavételt jelenleg beutalóval ingyenesen végzik a Vajdasági Közegészségügyi Intézetben, innen a pedig a pácienseket HPV-szűrésre és tipizálásra küldjük. Ezt követően a nő tudja, hogy fertőzött-e vagy sem, és ha igen, milyen típusú vírussal fertőződött meg, ami fontos a diagnosztikai módszer, a betegség korai felismerése vagy megelőzése érdekében. A vizsgálatok nélkül tehát nem tudunk továbblépni. Amit pozitívumként el kell mondani, hogy a rák kialakulása és növekedése hosszú ideig tart, vagyis a betegség nem egy-két nap és nem pár hónap alatt alakul ki, azaz marad elég idő a gyógykezelésre és a teljes felépülésre, csak rendszeresen kell járni a nőgyógyászati vizsgálatokra, amelyeken az esetlegesen kimutatott elváltozásokat el kell távolítani, hogy ne fajuljanak rákká. A leggyakrabban elegendő egy egyszerű, rendelőben elvégzett kezelés. Az effajta kezelések ritkán hatnak ki a nő nemi életére vagy gyermekszülési lehetőségére – mondta végezetül a szenttamási egészségház nőgyógyásza.
