– Egy szöveges üzenet érkezett a telefonomra az Észak-Mecdóniában történt landolást követően, melyben értesítettek, most már nem léteznek roamingdíjak: ezek azok a témák, amelyek az embereket is igazán foglalkoztatják, amelyekből valamilyen hasznuk származik – jelentette ki pénteken, az észak-macedóniai Ohridban a Preszpai Fórum 2021 második napján Ana Brnabić szerb kormányfő.
A régióbeli államok kormányfői találkoznak a fórum folytatásában, Albin Kurti koszovói kormányfő, Edi Rama albán miniszterelnök és Zoran Tegeltija, a bosznia-hercegovinai miniszteri tanács vezetője is jelen volt.
– Magam is részt vettem a tárgyalásokon, amelyeknek az eredményeit most láthatjuk, eltöröltük a barangolási díjakat. Az ilyen végeredmény az, amit a polgárok azonnal éreznek. Értéknek tartom, amit elértünk, s hasonló projektumokban kell továbbra is gondolkodnunk – jegyezte meg Brnabić.
A szerb kormányfő kifejtette, a nyugat-balkáni régió országainak továbbra is az Európai Unió felé kell igyekezniük, folytatniuk kell a csatlakozási folyamatokat, de sokkal nagyobb prioritásként kell eközben kezelniük a regionális együttműködést.
Brnabić az EU és az Egyesült Államok szerepével, a Nyugat-Balkánra gyakorolt hatásával foglalkozó panelvitán is felszólalt, amelyen elmondta, hogy Szerbia az euroatlanti integrációnak csak egyik részében érdekelt, az európaiban, az atlanti integrációban már nem, mert katonailag semleges kíván maradni. Ugyanakkor kiváló kapcsolatok kiépítésére törekszik az Egyesült Államokkal. E tekintetben sajátos az ország pozíciója, mert a régióban, Bosznia-Hercegovinán kívül, az összes többi ország a NATO-ba is szeretne felvételt nyerni.
Edi Rama albán kormányfő kijelentette, hogy az uniós integráció folyamata rendkívül lassú és bonyolult, mára már eljutott odáig, hogy maga nem érez semmilyen frusztrációt vagy depressziót amiatt, hogy nem valósulnak meg a korábban még megvalósíthatónak látszó tervek az integráció ütemére vonatkozóan. Mint ismeretes, a legutóbbi miniszteri találkozón Brüsszel nem jelölte ki a csatlakozási tárgyalások kezdetének dátumát sem Albánia, sem Észak-Macedónia számára. Rama kijelentésére reagálva Brnabić elmondta, a csatlakozás bonyodalmas, mert bármit is tegyen egy ország, végül minden arra egyszerűsödik le, hogy az uniós tagállamok egyenként mondanak véleményt a tagjelöltről, s kihatnak a döntésre az esetleges rendezetlen politikai kérdések, amelyek függetlenek az uniós elvárásoktól. Az uniós csatlakozás ma már nem a felkészültségről és értékrendszerről szól, hanem elsősorban lingvisztikai és történelmi kérdésnek számít, állapította meg a szerb kormányfő.
Albin Kurti minden mással ellentétben a mini-Schengent és a jelenlegi együttműködési keretet kritizálta, véleménye szerint ennek az együttműködésnek nincs víziója, helyette egy délkelet-európai szabadkereskedelmi egyezmény (SEFTA) bevezetését javasolta ismét, amelyben nagy szerepe lenne az USA-nak és az EU-nak is. A javaslattal korábban Brüsszelben is előrukkolt.
