Az Uniónak szüksége van Szerbiára

Európa ha fejlődni akar, Szerbiára és a nyugat-balkáni térségre szüksége lesz – emelte ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tegnapi belgrádi munkalátogatása során. Ha Szerbia történetének elmúlt 7-8 évét vesszük figyelembe, egy sikertörténet van kialakulóban, egy egyre erősödő korszaké. Azért állok ki Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert ezzel az egész Nyugat-Balkán eurointegrációját támogatom – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az EU-nak ma sokkal nagyobb érdeke fűződik Szerbia tagságához, mint Szerbiának az EU-hoz, csak ezt még a tagországok nem értették meg – tette hozzá.

A magyar miniszterelnököt és kíséretét reggel 9 órakor a Nikola Tesla Repülőtéren Nikola Selaković és Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete fogadta. Ezt követően az elnöki palotában Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb államfő négyszemközti megbeszélést folytatott, miközben három miniszteri tárgyalást is tartottak. A megbeszélések után Orbán és Vučić közösen szólt a sajtó képviselőihez. Elmondták, számos projektumot érintettek, többek között a vasúti infrastruktúra fejlesztését, a magyar vállalatok szerbiai beruházásait, a földgázvezetékeken végzett munkálatokat.

– Magyarország Szerbia ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere. Csupán néhány év alatt sikerült ilyen jelentősen megnövelni a két ország közti árucsere-forgalmat. Tavaly immár szinte 2 milliárd (1,94 milliárd) euró kereskedelmi forgalmat valósítottunk meg. Az idei év első öt hónapjában már 23,4 százalékos volt a növekedés, ami azt jelentheti, hogy az év végéig az árucsere-forgalom meghaladhatja a 2 milliárd eurót is – hangsúlyozta Aleksandar Vučić a sajtótájékoztatón. Hozzátette, a magyar vállalatok 16 nagy beruházást valósítottak meg az országban, 3-at Vajdaságban, 13-at pedig a Száva folyótól délre.

– Ez Magyarország barátságát mutatja, azon túl, hogy segítséget nyújt a kisebbségben élő magyarságnak. A Magyar Kormány jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kivételes kapcsolatot ápoljunk a vajdasági magyar közösséggel. Ezek a kapcsolatok soha ilyen jók nem voltak, és soha ilyen kevés nemzetiségek közti konfliktus nem volt, mint most, szinte nincs is – hangsúlyozta a szerb államfő, aki rámutatott, ez a kölcsönös megbecsülésről és bizalomról is szól. Kiemelte, ehhez szükség volt a történelmi nehézségek megvitatására és egymás megértésére.

– Ezért külön köszönet illeti Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki észszerűen és pragmatikusan állt hozzá a szerbek és magyarok közti viszony kiépítéséhez. Természetesen a sikerhez szükség volt Orbán Viktorra is és a kezdeményezéseire is – mondta Vučić.

SZERBIA A NYUGAT-BALKÁN KULCSA

Vučić elmondta, Orbánnak kiemelt jelentősége volt abban is, hogy az EU felismerje a Nyugat-Balkán stabilizációjának fontosságát. Mint rámutatott, a magyar miniszterelnök gazdasági és politikai szempontból is fontosnak tartja ezt a térséget, így Szerbiát is kitartóan támogatja európai útján, nem törődve az őt érő bírálatokkal.

Orbán Viktor az őt ért bírálatokra reagálva elmondta, ha azt lehet olvasni, hogy Magyarországot ismét megtámadták valamiért, akkor jogos a gondolat, hogy olyasvalamiről van szó, ami a következő években be is fog következni.

– Így volt a migrációval is. Ha lehetett volna törvényesen belefojtani engem egy kanál vízbe, Brüsszelben már régen megtették volna, amikor azt mondtam, hogy a migrációt meg kell állítani. Az ilyen fojtogatást túl kell élni, és akkor 4-5 évvel később azt lehet látni, hogy Görögország kerítést épített és a litvánok is ezt fogják követni, a spanyolok is ezt csinálják. Ez van Szerbia csatlakozásával is. A nyugatiak elértek a jóléti állapot egy nagyon magas fejlettségi szintjére. Ennek minden előnyével és hátrányával együtt, és nem világos a számukra, hogy innen vezet-e még felfelé út. Emiatt nagy a bizonytalanság. Ha az elmúlt tíz évet a számok tükrében megnézik, akkor azt látják, hogy az út nem felfelé, hanem lefelé vezet. Ezért az Unióban a nagy kezdeményező döntésekkel szemben van egy óvatosság. Ők ezt elegánsan bővítési kimerültségnek nevezik. Ebben a pillanatban úgy gondolják, hogy a saját helyzetükben az a logikus magatartás, ha nem vállalják a bővítéssel járó teendőket. Ezzel szemben mi megvagyunk arról győződve, ha az Európai Unió nem bővíti magát, akkor nem jut új energiához, nem kap új népeket, gondolatokat, kultúrát és ambíciót. Megreked, és a végén szét fog esni. Ha az Unió nem gyógyítja magát, nem fogad be új impulzusokat, nem vállalkozik újabb nagy tettekre, akkor szép lassan meg fog szűnni. A bővítés Belgrádból nézve elsősorban Belgrádnak fontos, Budapestről nézve Budapestnek. De ha jó szemüveget tesznek fel, akkor Brüsszelben is látni fogják, hogy a bővítés, ami nem lehetséges Szerbia nélkül, hiszen a térség számára kulcsország, magának az Európai Uniónak a legfontosabb projektje kellene hogy legyen. Nem halogatni kell, hanem gyorsítani, mert ebben van a jövő, az energia, a fejlődés – mondta Orbán Viktor.

AZ OLTÁS SIKERE A HATÁRNYITÁS

Orbán elmondta, Szerbia az oltás tekintetében Európa-bajnok, Magyarország pedig az Európai Unió bajnoka.

– A két átoltási program kiválóan sikerült. Meg is állapodtunk egymással az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről. A komoly sikerek közé sorolom, hogy a két ország közti összes határátkelőhelyet sikerült megnyitni. Ez másokkal nem így van. Az, hogy a szerb–magyar határon szabadon lehet mozogni, komoly egészségpolitikai, egészségügyi és rendészeti teljesítmény mind a két ország részéről. Természetesen mi is figyeljük az előttünk álló időszakot. Próbáljuk megérteni, hogy a negyedik hullám milyen következményekkel jár, hogyan kell ellene védekezni – mondta a miniszterelnök.

Vučić reagálva magyar kollégája szavaira elmondta, Szerbiában van elég vakcina, de nem döntöttek elegen az oltás mellett. Aggodalmának adott hangot, hogy ezért már a nyár végén begyűrűzik a járvány következő hulláma. Szerbia számos jelentős projektumba kezdett bele, és félő, hogy a járvány megint lassítani fogja a gazdasági fejlődést.

Elmondta, a járvány megjelenésekor éppen Orbán Viktor, illetve a magyar kormány látta el tanácsokkal Szerbiát, hogyan készüljön fel a járvány elleni küzdelemre. Nem volt sem elég lélegeztetőgép, sem kellő egészségügyi felszerelés. Szavai szerint Szerbia soha nem fogja elfelejteni a segítséget és a támogatást, amit Magyarországtól kapott.

KÖZÖS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

Az év végig a Belgrád–Budapest gyorsvasút Belgrád–Újvidék szakasza elkészül. Vučić szavai szerint a magyar határig tartó vasútvonalnak ez a legnehezebb szakasza. Reményét fejezte ki, hogy február közepén már együtt utazhatnak Orbán Viktorral Belgrádból Újvidékig. Az Újvidék és Szabadka közti szakasz munkálatait szeptemberben kezdik meg, addig a területek kisajátítása folyik. Számításai szerint három év múlva már a teljes szerbiai szakaszon közlekedhet a vonat. Mint mondta, abban bízik, hogy négy év múlva már Budapestig is el lehet majd jutni a gyorsvonattal.

Elmondta, ez a vasútvonal nemcsak Szerbia számára fontos, hanem egész Európa számára is, hiszen nem csak két népet, illetve két fővárost, Belgrádot és Budapestet köti össze, hanem Keletet és Nyugatot is.

Kiemelte a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítását is, illetve a Szabadka–Baja vasútvonalat is, amely mint mondta, nagyon fontos azok számára, akik a határ egyik oldalán élnek és a másik oldalán dolgoznak vagy tanulnak.

Vučić elmondta, a napokban Szerbia és Magyarország csatlakoztatta a földgázvezetéket. Történelmi fordulóponthoz érkezett ezáltal a két ország, hiszen eddig Szerbia fizette a földgázszállítási díjat Magyarországnak, de ezután fordítva lesz. Orbán kiemelte, a szomszédi viszonyok ápolása éppen azért fontos, mert „a rövid távú érdekeket felülírja a hosszú távú sorsközösség”.