Szerbia és Magyarország az elmúlt időszakban számos, gazdaságot érintő közös projektumot valósított meg, illetve több közös infrastrukturális beruházást kezdett el. Szeptember elején Belgrádban egy újabb szerb–magyar együttes kormányülés esedékes, amely újabb beruházásokat, fejlesztéseket hozhat a két ország számára. Mindkét fél a jószomszédi kapcsolatok történelmi magasságait hangsúlyozza, de hogy mit sikerült az elmúlt években megvalósítani a billaterális együttműködés révén, illetve mire lehet számítani a közeljövőben, Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével beszélgettünk.
Szerbia és Magyarország számos közös infrastrukturális projektjének egyike, amitől Szerbia a legtöbbet várja, a Belgrád–Budapest gyorsvasút, amelynek első szerbiai szakasza (Belgrád–Újvidék) már a jövő év elején elkészül, ez év szeptemberében pedig megkezdődnek a második szakasz munkálatai is. Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vučić államfő júliusi találkozója során bejelentette, hogy 2025-re a vasút teljes szakaszán utazni lehet.
Vajdaság, mindenekelőtt Észak-Vajdaság nagy reményeket fűz a Szabadka–Szeged vasútvonal felújításához is, hiszen a Belgrád–Budapest vonal mellett ez is jelentős mértékben megkönnyíti és felgyorsítja majd a két ország közti utazást, ingázást. Csakúgy a Szabadka–Baja vasútvonal is, amely építőmunkálataira is várhatóan hamarosan sor kerül.
Könnyítéseket, gyorsabb utazási lehetőségeket és a teherforgalom európai körforgásába való bekapcsolást hozzák ezek a projektek Szerbiának, de Magyarország is hasonló elvárásokkal tekint ezekre az infrastrukturális beruházásokra?
– Természetesen. Nem véletlen, hogy 2015-ben és 2019-ben is miniszterelnöki szinten került aláírásra az infrastrukturális fejlesztések összehangolásáról szóló szándéknyilatkozat, amely magába foglalta az említett vasútfejlesztéseket, de az újabb határátkelők megnyitását is. A különböző infrastrukturális fejlesztések minden ország számára kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, a lakosság életszínvonalának emeléséhez. Ha össze tudjuk őket kapcsolni, a járulékos haszon még nagyobb lehet. A Belgrád–Budapest vasútvonal jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy 2,5 óra alatt érhetünk egyik fővárosból a másikba, vagy a pireuszi kikötőből hamarabb jut nyugat-európai piacokra a külföldi áru, hanem a magyarországi és a szerbiai vállalkozók számára is lehetővé teszi, hogy könnyebben, gyorsabban érjék el Délkelet-Európa, és ezen keresztül Törökország és a Közel-Kelet piacait.
Ami a Szeged–Szabadka, illetve a Szabadka–Baja vasútvonalat illeti, ettől a fejlesztéstől azt várjuk, hogy jelentősen bővíti majd a Dél-Magyarország és Észak-Szerbia közti kapcsolatokat. Ez érvényes a személyforgalomra és az áruforgalomra egyaránt. Ne feledjük, amikor egy-egy régióban fellendül a gazdaság, a kereskedelem, annak már rövid távon is nagyon pozitív hatása lehet az adott térségre.
A gazdasági mutatók javulására mindkét állam fokozott figyelmet fordít, Magyarország több ösztönző programot is elindított a Nyugat-Balkán, illetve a Közép- és Dél-Szerbia területén való terjeszkedésre. Vajdaságban szinte hagyománya van a vállalatok együttműködésének. Ehhez viszonyítva mekkora érdeklődés mutatkozott a magyar vállalatok részéről a délebbi területen való beruházások iránt, illetve milyen nehézségekbe ütköztek (ha volt ilyen) a tervek megvalósítás során? Tudtommal, egyelőre a Dunától délre eső területeken tervezett beruházások még nem valósultak meg?
– Magyarország az előző évtizedben csaknem megduplázta a Nyugat-Balkánra irányuló exportját, amelynek értéke 2020-ban meghaladta a 2,6 milliárd eurót, a térségben végrehajtott magyar beruházások értéke pedig másfélszeresére nőtt és elérte a 1,5 milliárd eurót. A Nyugat-Balkán ennek következtében a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési területévé vált. Az a célunk, hogy ezeket a számokat a jövőben tovább növeljük, ezért határozott úgy a Magyar Kormány, hogy a Nyugat-Balkáni Beruházási Támogatás és a Külpiaci Növekedési Támogatás programok révén hozzájárul a régióban beruházni szándékozó magyar vállalatok erőfeszítéseihez. A cél az volt, hogy ezek a vállalatok, lehetőség szerint a Szávától délre fekvő területeken valósítsák meg beruházásaikat, hiszen a Magyar Kormány és a VMSZ által kidolgozott és a Prosperitati Alapítvány által működtetett Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program fő célterülete értelemszerűen Vajdaság.
Ami a Szávától délre fekvő területeken való beruházásokkal kapcsolatos, esetleges nehézségeket illeti, természetesen mindig adódhatnak kisebb-nagyobb problémák, de ezeket eddig minden alkalommal sikerült áthidalni. Folyamatosan számíthatunk a Szerb Kormány, a Szerbiai Fejlesztési Ügynökség támogatására. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) belgrádi irodája 2019. novemberi megnyitása óta komoly erőfeszítéseket tesz, bizton állíthatom, emberfeletti munkát végez a kapcsolatok bővítése és az esetleg felmerülő problémák elhárítása érdekében.
Ami a Szávától délre fekvő területen való magyar beruházásokat illeti, ezekre már eddig is voltak példák. Hadd emlékeztessem a MOL vagy az OTP beruházásaira, a legnagyobb magyar bank dél-szerbiai regionális központját éppen a 3. kormányzati csúcs idején adtuk át Nišben. A Leskovaci Tejgyár évek óta magyar tulajdonban van. Befejezéshez közeledik az ariljei bogyósgyümölcs-feldolgozó üzem, reményeink szerint már őszre működni fog.
Az egyik legnagyobb változást a két ország együttműködésében a Török Áramlat földgáz-vezeték hozza. Ez azt jelenti, hogy a két kormányzat két irányból számíthat földgázra?Magyarország lehetőségként tekint a görögországi LNG-terminálra is? Ezen a területen is számítanak a két ország együttműködésére?
– Magyarország abban érdekelt, hogy földgázbeszerzése diverzifikált legyen, vagyis minél több irányból, minél több országból jusson energiaforráshoz. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy összekössük földgázhálózatunkat valamennyi szomszédos országgal. Ausztriával, Szlovákiával, Horvátországgal, Romániával ez a kapcsolat már működik, folyamatban van a Szlovéniával való összeköttetés biztosítása is, erre reményeink szerint 2023-ban kerülhet sor. Ennek megfelelően lehetőségként tekintünk a görögországi LNG terminálra is, de természetesen nem mellékes, hogy milyen áron juthatunk hozzá az energiaforráshoz.
Amit fontos kiemelni, hosszú éveken, évtizedeken keresztül Szerbia Magyarországtól kapott földgázt, vagyis hazánk szedte be a tranzitbevételeket, most ez fordítva lesz. De a lényeg nem változik, az energiaellátás biztonságát minden körülmény között biztosítani kell.
Kevesebb szó esik a Tisza hajózhatóságáról, vagy a Duna–Tisza–Duna-csatorna bezdáni szakaszáról, miközben mindkét projektumnak nagy jelentősége van a két ország számára. Milyen szintű ezen a téren a két ország együttműködése, hajlandósága?
– Valóban, a Tisza hajózhatóságáról, vagy a Duna–Tisza–Duna-csatorna bezdáni szakaszáról kevesebb szó esik, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne zajlanának munkák a szóban forgó kérdésekben. Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja, amely az Európai Unió 2014–2020 időszakra vonatkozó, előcsatlakozást támogató kezdeményezése, nagy hangsúlyt fektet erre a kérdésre. Ennek a programnak a részét képezi a Baja–Bezdán-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése; a projekt összege 8,5 millió euró volt, ebből az EU több mint 7 millió eurót biztosított. A program, amelynek célja a vízgazdálkodás fejlesztése és az árvízvédelem volt, tavaly szeptember végén lezárult. A fejlesztés során magyar területen a Baja–Bezdán-csatorna legkritikusabb szakaszainak kotrása valósult meg Nagybaracska és Bátmonostor térségében, ahol eltávolították a mederben felhalmozódott, nagy mennyiségű iszapot, így a csatorna vízszállító képessége javult, a vízbetáplálás időszakában a vízfrissítés folyamata felgyorsult. A beruházás során elvégzett munkák és megépülő létesítmények megteremtették az idegenforgalmi fejlesztések lehetőségét a Baja–Bezdán-csatorna térségében. Szerb területen a bezdáni hajózsilip, valamint a sebesfoki zsilip felújítása valósult meg. A programnak köszönhetően több mint 30 év után megnyitották a felújított bezdáni zsilipet, és az első hajók már át is haladtak rajta. Ma már arra is alkalmas, hogy akár 500 tonnás hajók is áthaladjanak. Még annyit hadd tegyek hozzá, a bezdáni zsilip 1856-ban készült el, és ez volt a kontinens első, víz alatti betonozással készült zsilipje.
A soron következő kormányzati csúcson aláírandó stratégiai kapcsolatokról szóló megállapodás, Pintér Attila szerint a legfontosabb dokumentum, amelyet a két ország kormánya valaha is aláírt. A felvételen a nagykövet Ivica Dačić parlamenti elnökkel (Ótos A
Bakondi György belbiztonsági főtanácsadónak és munkatársainak a legutóbbi látogatása ugyanakkor a két ország rendőri együttműködésének jelentőségére mutatott rá. Korábban is volt ilyen jellegű együttműködés, a migránsválság idején. Ezúttal is csupán a közös járőrözés szintjén valósulna meg az együttműködés Szerbia déli határszakaszán?
– Magyarország és Szerbia között az illegális migráció vonatkozásában számos területen van együttműködés, ennek egyik eleme a közös járőrözés. Ez alapvetően a magyar–szerb határszakaszon valósulna meg, Szerbia déli határain pedig magyar rendőri kontingens teljesít majd szolgálatot a jövőben, úgy, ahogy eddig is az elmúlt néhány évben. A két ország belügyi szervei között a kapcsolat nagyon jó, folyamatosan konzultálnak egymással, és ez a jövőben sem fog változni. Arra számítunk, hogy a közelgő kormányzati csúcson a két tárca vezetői több megállapodást is aláírhatnak, amelyek tovább mélyítik majd az együttműködést.
A 2019-ben aláírt kormányközi megállapodás számos területet érintett, többek között az idegenforgalmat, az oktatást: az oklevelek kölcsönös elismerését, a katonai emlékhelyek felkutatását, megjelölését vagy felújítását, illetve a járványidőszak az egészségügyi együttműködést is a figyelem középpontjába helyezte. Milyen területeken számíthatunk újabb projektekre? Vagyis a két kormányzat stratégiai megállapodása magasabb szintű együttműködést jelent, vagy újabb nagyobb léptékű projektekre, beruházásokra számíthatunk az előttünk álló találkozótól?
– A soron következő kormányzati csúcson aláírásra kerül a két ország közötti stratégiai kapcsolatokról szóló megállapodás, úgy vélem, ez a legfontosabb dokumentum, amelyet a két ország kormánya valaha is aláírt. Ezzel kapcsolataink a lehető legmagasabb szintre emelkednek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket folyamatosan bővíteni. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a korábban megkezdett együttműködéseket folytassuk, és közben újabbakat is keressünk. Az Ön által említett gazdasági kooperáció ennek egyik fontos elemét képezi. A magyar vállalatok egy része gazdaságilag már van olyan helyzetben, hogy külföldi befektetéseket valósítson meg, illetve ezekhez kérje a Magyar Kormány támogatását. Célunk, hogy a folyamatban lévő 16 befektetést a jövőben újabbak kövessék, ehhez, úgy gondolom, minden szükséges eszköz rendelkezésre áll.
