Ma van tizenhárom éve annak, hogy Szerbia déli tartománya kikiáltotta függetlenségét. A Szerbia és a világ országainak fele által el nem ismert Koszovó kapcsán ma sokan aggodalmukat fejezték ki a jövőbe tekintve: a tartományt ma is a Belgráddal szembeni rendezetlen viszonyok jellemzik, ami megpecsételi a jövőjét magának a tartománynak, de Szerbiának is.
Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét. Számos ünnepséggel emlékeztek meg erről a dátumról ma, külföldről gratulációk is érkeztek, többek között az Egyesült Államokból is, amely az első országok között ismerte el a tartomány függetlenségét tizenhárom évvel ezelőtt. Philip Kosnett koszovói amerikai nagykövet úgy fogalmazott: az USA és Koszovó között kiépített baráti kapcsolatok megkérdőjelezhetetlenek, Washington továbbra is Pristina segítségére lesz a modern, igazságos, demokratikus társadalom kiépítésében.
Az Európai Unióban inkább a párbeszéd folytatásának szükségességére mutattak rá az évforduló kapcsán. Miroslav Lajčák, az Unió párbeszéddel foglalkozó különmegbízottja közölte, Brüsszelnek továbbra is mély meggyőződése, hogy Belgrád és Pristina el tud jutni a viszonyok teljes normalizálásáig. A Danas napilapnak adott interjújában a különmegbízott elmondta, a megállapodás érdekében áll Pristinának, Belgrádnak, de az egész régiónak és az EU-nak is, így nem kíván annak eshetőségével számolni, hogy nem lesznek sikeresek a kompromisszum fellelése érdekében tett lépések.
Albin Kurti, a rendkívüli választások győztes mozgalmának, az Önrendelkezésnek az elnöke, korábbi koszovói kormányfő, az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, készen áll egy olyan dialógusnak a folytatására, amelyből az embereknek haszna származik, de nem hajlandó arról tárgyalni, hogyan lehetne kárpótolni Szerbiát mindazért, amit Slobodan Milošević hatalma idején elveszített. Szerbiának szembe kell néznie saját múltjával, értékelte, főképp azért, mert jelenleg úgy tűnik, nem sajnálja mindazt, ami történt, s nem is hibáztatja magát. Belgrádtól továbbra is bocsánatkérést, anyagi kártérítést és a függetlenség teljes elismerését várja el – számolt be a hírcsatornának. Megítélése szerint Belgrádnak egy szerb Charles de Gaulle-ra lenne szüksége: de Gaulle kimondta, Franciaország kiváló Algéria nélkül is, Szerbiában is ki kell valakinek mondania, hogy Szerbia kiváló Koszovó nélkül is.
A politikai elemzők a problémák rendezetlenségére fókuszáltak kijelentéseikben. Stefan Surlić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának asszisztense a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, Koszovó továbbra is kérdéses területnek számít politikai, társadalmi értelemben is, annak ellenére, hogy Pristina állítása szerint már csak annyi hiányzik, hogy Belgrád elismerje a függetlenséget. Mint mondta, ez az elvárás nem reális, s az Európai Unión belül is létezik öt olyan ország, amely ezt a lépést nem hajlandó megtenni. Éppen ezért a helyzet sokkal bonyolultabb, Koszovó uniós integrációja, nemzetközi pozíciója is megkérdőjelezett a felmerülő problémák, a párbeszéd késése miatt.
Milazim Krasniqi pristinai elemző is világosan fogalmazott: Koszovó nem léphet előrébb anélkül, hogy rendezné viszonyait Szerbiával.
