Újratervezett módszertant alkalmazna az Európai Unió a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások folytatásában, ezeket a javaslatokat prezentálta tegnap az Európai Bizottságban Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos. A dokumentum értelmében a változásokkal Szerbiának is egyet kell értenie – tudta meg a Tanjug hírügynökség.
Az új metodológia négy alapelvet határoz meg Szerbia és az EU kapcsolatrendszerének további definiálása terén. Az első a folyamat hitelességére koncentrál és még hangsúlyosabb szerepet kap a jogállamiság. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó 23. és 24. fejezetet alapvető fejezetként kezelné Brüsszel, és a megnyitott fejezeteket nem zárnák le mindaddig, amíg Belgrád szemmel látható fejlődést nem ér el az említett két fejezet kapcsán.
A második új alapelv lényege a nagyobb hatáskörök biztosítása az európai uniós tagállamoknak, annak érdekében, hogy az eddiginél jobban tudják értékelni a szerbiai előrehaladást. Mint azt a Tanjug közölte, a kormányközi konferenciákon megvitatnák az észrevételeket, amelyek meghatároznák Szerbia előrehaladását is az uniós úton. Az Unió Stabilizációs és Társulási Tanácsa is kapna egy eddiginél meghatározóbb szerepet, a tagállamok és Szerbia között közvetítene a politikai folyamat során. Már az első kormányközi konferencián megvitatnák az új módszertant is, és jóváhagynák a további fejezetek vagy fejezetrészek megnyitását, ha a tagállamok megfelelőnek minősítik az ország fejlődését a reformok terén.
A harmadik alapelv a csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról szól. A dinamikát azzal növelné az EU, hogy a csatlakozási fejezeteket hat csoportba sorolná, s megfelelő teljesítmény esetében egy teljes csoportot is megnyithatna egyszerre az ország, így több szálon futnának a tárgyalások, amelyektől gyorsabb eredményt is vár az Unió.
A kiszámíthatóság jelenti a negyedik és egyben utolsó alapelvet a Szerbiára vonatkozó új módszertanban, mert az Európai Bizottság azt szeretné, ha a csatlakozási tárgyalások nem egy végeláthatatlan folyamatot jelentenének, hanem Belgrád előtt is világosabbá válna, mikor mire számíthat a megtett lépések, elvárások teljesítése fényében. Ha az ország elutasítaná bizonyos reformok teljesítését, sokáig vesztegelne ugyanannak a pontnak a teljesítésében. Az EU az alapelv szerint korrekciós intézkedéseket, de szigorításokat is alkalmazhat. Pozitív jelzés viszont, hogy az utolsó két alapelvnek köszönhetően gyorsabb és sokkal áttekinthetőbb lesz az egész felzárkózási folyamat.
Az Európai Bizottság, a javaslat megvitatását követően, továbbítja azt a tagállamoknak is: valamennyinek jóvá kell hagynia előbb az új módszertant, s csak ezután alkalmazhatják.
