Kovács Elvira: Az EU-nak nyíltabban kellene foglalkoznia a bővítés kérdésével

Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke, integrációs bizottsági elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője részt vett a parlamentarizmus nemzetközi napjának évfordulója alkalmából rendezett „Parlamentek megerősítése a demokrácia előmozdítása érdekében” című globális konferencián, amelyet Spanyolországban tartanak június 29-e és július 1-je között. 

Az első Cortes-t összehívó, az 1188-ban kiadott leóni királyi dekrétum a képviseleti testületek kifejlődésének jelentős dokumentuma. 2013-ban az UNESCO is elismerte, mint az európaiparlamentarizmus legrégebbi dokumentált forrását. Így León büszkén hirdeti, ő a parlamentarizmus bölcsője. Nem véletlen, hogy a nemzetközi parlamentarizmus napját, június 30-át, a július elsején kezdődő Spanyol Elnökség pontosan ebben a városban ünnepelte meg.

A konferenciát VI. Fülöp spanyol király is megtisztelte jelenlétével. 

A konferencián többek között részt vettek az EU-tagállamok, az EU-tagjelölt államok, valamint az Európai Unióval különleges szerződéses kapcsolatban álló államok parlamentjeinek elnökei és alelnökei. A liberális demokrácia előtt álló kihívásokat vették górcső alá a képviselők.

Kovács Elvira beszédében emlékeztetett az ENSZ magyarázatára, hogy miért ünneplik ezt a napot. 

– Az erős parlamentek a demokrácia sarokkövei. Ezek képviselik az emberek hangját, törvényeket hoznak, forrásokat osztanak ki és elszámoltatják a kormányokat – hangsúlyozta Kovács Elvira, valamint köszönetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a spanyol elnökség elismeri a nyugat-balkéni bővítés fontosságát. 

Kitért arra is, hogy a parlamenti képviselőknek az is a dolgunk, hogy elmagyarázzák a polgároknak, hogy a reformok közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz. Az unió pedig Szerbia legnagyobb külkereskedelmi partnere és befektetője. 

– Elvárjuk, hogy az Európai Unió hiteles partner maradjon, amely a régióban való részvétel és jelenlét különféle mechanizmusaival, beleértve a pénzügyi támogatást is, lehetővé teszi a régió gyorsabb és hatékonyabb fejlődését – mondta a szerbiai parlament alelnöke, valamint rámutatott arra is, hogy a szerbiai polgároknak elsősorban pozitív asszociációjuk van az Európai Uniót illetően. Ide kapcsolódnak a tagországokon belüli ingyenes utazási lehetőségek, a munkalehetőségek és a fiatalok jobb jövője.

– Nem szabad elfelejteni, hogy az európai integráció folyamata nemcsak a tagjelölt országok erőfeszítéseit foglalja magában, hanem az Unióét is. Ezért úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak és minden intézményének a bővítési politika megerősítésén kell dolgoznia, mert nincs európai integritás a nyugat-balkáni régió nélkül. Másrészt, hogy a csatlakozási folyamat hitelesebb legyen a tagjelölt országok számára, az EU-nak magukban a tagállamokban is nyíltabban kellene foglalkoznia a bővítés kérdésével. Különösen azokban a tagállamokban, ahol a közvélemény nem támogatja a bővítési politikát – zárta gondolatait Kovács Elvira.