Ismét lesznek kétnyelvű anyakönyvi kivonatok

Néhány napon belül ismét ki lehet váltani a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben valamelyik nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van – jelentette be szerdán  Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, mondván, hogy erről az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium tájékoztatta. Mindhárom anyakönyvi kivonatot – születési, házassági, halotti – két nyelven lehet kiváltani.

Pásztor István szavai szerint mostanra elhárultak azok a technikai akadályok, amelyek az elmúlt néhány hónapban ellehetetlenítették a kétnyelvű anyakönyvi kivonatoknak a kiállítását.

–Tavaly módosították az anyakönyvekről szóló törvényt, nem a nyelvhasználattal kapcsolatban, ám az abban foganatosított technikai-jogi jellegű modernizációs intézkedések okán kezdetben problémák merültek fel a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiállításában. Erre már hónapokkal ezelőtt reagáltunk, tájékoztattuk a közvéleményt arról, hogy nem jogi, hanem technikai jellegű kérdésről van szó, amelyet mint ilyent, minden további nélkül meg lehet oldani. Ez mostanra megtörtént – taglalta Pásztor István, majd köszönetet mondott Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszternek, továbbá Dejan Đurđevićnek, a Köztársasági Jogalkotási Titkárság igazgatójának a konstruktív, az ügy megoldását elősegítő együttműködésért.

KONSTRUKTÍV EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az említett ügy kapcsán újfent bebizonyosodott, miért fontos kormánykoalícióból politizálni – jegyezte meg a sajtótájékoztatón jelenlevő és felszólaló dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetője, kiemelvén, hogy nemcsak technikai-jogi, hanem egyben politikai kérdésről volt szó, amelynek összetettségének okán a megoldás kidolgozása több hónapot vett igénybe. Az kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy nem az anyakönyvekről szóló törvény módosítása befolyásolta ideiglenesen kedvezőtlenül a kétnyelvűség megvalósulását, hanem az, hogy az abban foganatosított korszerűsítések szellemiségében hálózatba kötötték az ország összes anyakönyvi hivatalát, ennek folytán azonban a technikai lehetőségek nem tették lehetővé a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását – részletezte Pásztor Bálint.

– Az is tény, hogy az anyakönyvekről és a nyelvhasználatról szóló törvények rendelkezései nincsenek teljes egészében összhangban egymással, ezért az államigazgatási minisztériummal és a jogalkotási titkársággal tárgyalva kikristályosodott az a megoldás, amelynek értelmében az anyakönyvekről szóló törvény nem tiltja a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását, a nyelvhasználati törvény pedig kötelezettségként tekint a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadására azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben bizonyos nemzeti közösség nyelve hivatalos használatban van, lévén, hogy az anyakönyvi kivonatok közokiratnak számítanak. Ezekben a napokban az összes helyi önkormányzatba megérkezik az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium erre vonatkozó, kötelező érvényű utasítása – fogalmazott Pásztor Bálint.

 A MEGVALÓSÍTÁS IDŐSZAKA

A frakcióvezető arra is emlékeztetett, hogy az anyakönyvekről szóló törvény tavaly megejtett módosításának köszönhetően az év eleje óta a nemzeti hovatartozás az anyakönyvek részévé vált, önkéntes alapon mindenki megvallhatja nemzeti hovatartozását, mind a felnőttek, mind a szülők kiskorú gyermekük tekintetében. Ennek egyik hozadéka, hogy egyszerűbbé válik a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítása, hiszen egyértelművé válik, hogy ki milyen nemzetiségű – tette hozzá Pásztor Bálint, mondván, hogy a magyar közösséghez való tartozás ilyen tekintetben is előnyként jelenik meg.

Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy milyen eszközökkel lehet elkerülni a nemzeti hovatartozás megvallásával kapcsolatos esetleges visszaéléseket, hiszen a nemzetiség megvallása nem mindig áll összhangban a nemzeti identitást meghatározó tényezőkkel, mint például az anyanyelv ismerete, Pásztor István megjegyezte: „Adja Isten, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az emberek megpróbálnak visszaélni ezzel a lehetőséggel”, vagyis tömegesen vallják magukat magyarnak.

– Ebben a pillanatban sajnos nem tartom életszerűnek ennek a lehetőségét. Az elmúlt években sikerült a részarányos foglalkoztatás megvalósulásának a jogi alapját megteremteni. Nem hiszem, hogy ebben a pillanatban a közigazgatás bármelyik szintjén váratna magára a megfelelő jogszabályok összehangolása a részarányos foglalkoztatás elvével. Számos törvénybe sikerült beépíteni a megfelelő eszközöket. Most kezdődik a nehezebb időszak, vagyis a törvények alkalmazásának az időszaka. Ez a periódus sok szempontból nem lesz sétagalopp. Azt tapasztalom, hogy a témával kapcsolatban a társadalomban bizonyos szintű értetlenség és tájékozatlanság van jelen. Ezért a következő hónapokban és években sokat kell tenni ebben a témában, aminek következtében feltehetően feszültségek is felmerülnek majd. Értékrendbeli és civilizációs kérdésről van szó, ezért fontos, hogy ennek a rendezését jelentős parlamenti többség szintjén a társadalom elfogadta. Mindemellett számunkra a részarányos foglalkoztatás elve kiteljesedésének a tekintetében az is feladatként jelenik meg, hogy elegendő versenyképes szakembert biztosítsunk, akik betölthetik a majdan, elsősorban a létszámstop hatályon kívül helyezését követően megnyíló munkahelyeket – magyarázta Pásztor István.