Az Európai Bizottság a napokban bejelentett, 2,1 milliárd eurós nyugat-balkáni beruházási csomagjáról beszélgetett tegnap Brüsszelben Ana Brnabić miniszterelnökkel Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos. Fontos, hogy Szerbia és a térség országai kihasználják az új lendületet, és gyorsabban hajtsák végre a lényegi reformokat, fogalmazott a Beta hírügynökség szerint Twitter-bejegyzésében Várhelyi. Hozzátette, az EU támogatja Szerbia európai útját. Instagram-bejegyzésben Brnabić úgy fogalmazott, hogy a támogatandó projektumok kedvezően befolyásolják a térség előrehaladását és gazdasági fejlődését, továbbá szemléltetik az együttműködés jelentőségét.
Emlékeztetőül, az új beruházási csomagot a legfontosabb 14 beruházási vállalat által megvalósított projektumok számára hagyta jóvá az EB. Az említett vállalatok elsősorban a fuvarozás, az energetika, a környezetvédelem, az emberi erőforrás és a magánszféra erősítésének területén valósítják meg a nyugat-balkáni fejlesztéseket. Ez az ötödik beruházási csomag a Nyugat-Balkáni Gazdaságélénkítési és Beruházási Terv keretében. Az N1 tv összeállítása szerint a támogatandó projektumokat a nyugat-balkáni partnerekkel és pénzügyi intézményekkel együttműködve dolgozták ki. A projektumok célja a térség európai perspektívájának erősítése. Az új beruházási csomaggal az EU azt üzeni a térségnek, hogy az európai országok közösségében a helye, fejtette ki korábban Várhelyi Olivér, valamint abbéli reményét fejezte ki, hogy a csomaggal sikerül gyorsabbá tenni az országok gazdasági fejlődését.
Ana Brnabić és Charles Michel (Fotó: Beta)
Brüsszelben Ana Brnabićot Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is fogadta. A Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint a felek az európai integráció jelentőségéről, a csatlakozással kapcsolatos kihívásokról, valamint a térség stabilitása megőrzésének a fontosságáról beszélgettek. Ursula von der Leyennel, az EB elnökével ugyancsak találkozott Ana Brnabić.
Paolo Gentiloni gazdasági biztossal az Európában jellemző makrogazdasági helyzetről, illetve ennek a szerbiai gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgetett a szerb kormány első embere. Szerbia gazdaságának fejlődéséről, valamint a nagyberuházásokról szintén szó volt, tudatta Instagram-bejegyzésében Ana Brnabić.
A kormányfőt brüsszeli útjára Tanja Miščević európai integrációs miniszter kísérte el. Később a nap folyamán mindketten részt vettek az Euractiv Srbija Túl az „igen, de” idiómán: Szerbia jövőjének elképzelése az EU-ban címmel megszervezett panelbeszélgetésén. Brnabić itt elmondta, hogy mindig jó Brüsszelben Szerbia európai perspektívájáról beszélgetni. Hozzátette, az ország számára továbbra is prioritás az uniós integráció, ami, mint az az elmúlt tíz évben kiderült, hosszú, és olykor frusztráló folyamat. Az említett időszakban elhangzó miniszterelnöki expozék mindegyikének eleme volt az uniós integráció, ez is azt bizonyítja, hogy az említett téma mennyire fontos az ország számára, nyomatékosította Brnabić. Rámutatott, a folyamat módszertana az elmúlt tíz évben kétszer is megváltozott. Szerbia abban bízik, hogy az év végéig újabb klasztert sikerül megnyitnia.
Ana Brnabić és Paolo Gentiloni (Fotó: Beta)
A szerb miniszterelnök szavai szerint az uniós integráció legfontosabb oszlopai továbbra is a joguralom, illetve a joguralmi reformok, valamint a gazdaság. Mint az elhangzott, ha ezeken a területeken jól teljesít az ország, akkor az uniós integráció előnyeit a szerbiai polgárok már a formális csatlakozást megelőzően megérzik. Az integrációs folyamatnak köszönhetően Szerbia az elmúlt években nagy változásokon esett át, úgy a gazdaság, mint az infrastruktúra, vagy az energetika szempontjából, hangsúlyozta a szerb miniszterelnök.
A panelbeszélgetés bevezetőjében Brnabić a közigazgatás digitalizációjáról beszélt, tételesen felsorolva az ezen a területen eddig foganatosított intézkedéseket. A joguralmi reformok vonatkozásában az emberi és a kisebbségi jogok erősítésének, a korrupció elleni küzdelem, valamint a sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a szerbiai törvényhozás az eddigiekben számos meghatározó jogszabályt fogadott el az említett területeken, majd példaként említette az igazságügyi reformot.
Jelenleg a legnagyobb kihívások egyike a Pristinával való kapcsolatok stabilizálása, hiszen ez nem kizárólag Szerbiától függ, emelte ki a folytatásban Brnabić. Hozzátette, a másik aktuális kihívás az uniós kül- és biztonságpolitkával való harmonizáció, amelynek vonatkozásában az elmúlt másfél évben számos alkalommal érte súlyos kritika Szerbiát. „Ha valaki csatlakozni akar a klubhoz, akkor el kell fogadnia a klub szabályait” – jegyezte meg. A külföldi beruházások 65 százaléka az EU-ból érkezik, míg Szerbia kivitelének 65 százaléka EU-ban valósul meg, azaz Szerbiának nincsen B terve, mondta Brnabić. Kiemelte, az út olykor fontosabb az úti célnál. Brnabić abban bízik, hogy a bővítés lendületesebbé válik, ha másért nem, akkor Oroszország ukrajnai agressziója miatt. Ana Brnabić szavai szerint az EU az emberiség történetének egyik legsikeresebb békeprojektuma, fontos lenne, ha ezt a Nyugat-Balkánra is kiterjesztenék.
Nyitókép: Az új beruházási csomagot a legfontosabb 14 beruházási vállalat által megvalósított projektumok számára hagyta jóvá az EB (Fotó: Beta)
