Szerbiai, és ezen belül vajdasági körúton járt szerdán Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Szerbiai kollégájával a két ország kapcsolatainak további építéséről tárgyalt, majd a későbbiekben Bácsfeketehegyen részt vett az Aretol Kft., a Prosperitati Alapítvány által támogatott nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztésének átadásán, ezután köszöntötte a helyi sportcsarnokban megtartott ünnepélyes Prosperitati-szerződéskötés résztvevőit, végül pedig Palicsra látogatott, ahol a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának a projektumáról tárgyalt a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőségével. Szijjártó Péter ezt követően nyilatkozott a Magyar Szónak, egyebek mellett a két ország kapcsolatainak a jövőjéről, az erős vajdasági magyar politikai érdekképviselet jelentőségéről, valamint a Prosperitati Alapítvány közvetítésével megvalósuló gazdaságfejlesztési programnak a folytatásáról.
Milyen eredményeket sikerült eddig elérni a magyar kormány támogatta és Szerbiában, a Prosperitati Alapítvány közreműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztési program keretében, és milyen elvek szerint valósul meg a program folytatása?
– Négy éve indítottuk el a vajdasági gazdaságfejlesztési programot. Ez volt az első a közül a hat fejlesztési program közül, amelyet Ausztria kivételével a szomszédos országokban elindítottunk. A vajdasági programban több mint 13 ezer pályázatot tudtunk támogatni, több mint 47 milliárd forintnyi magyar költségvetési eszközzel. Ezek nyomán 93 milliárd forint értékben valósult meg beruházás Vajdaságban. Ez egy olyan volumenű fejlesztés, amely egy teljes tartomány fejlettségi szintjének a tekintetében érezteti hatását. Mivel ez sikeres program, úgy döntöttünk, hogy folytatjuk. Ennek szellemiségében már elérhetőek az újabb pályázati kiírások. Természetesen nem önkényesen döntöttünk az új pályázati kiírásokról, hanem hosszasan egyeztettünk a VMSZ Elnökségével, és a párt elnökségének álláspontja szerint elsősorban azoknak van szükségük támogatásra, akik házat szeretnének vásárolni, valamint azoknak, akik mezőgazdasági tevékenység céljából földterületet vásárolnának. Emellett kérték azoknak a támogatását, akik külföldről térnek haza Vajdaságba, hogy vállalkozásokat indíthassanak el, valamint azt, hogy segítsük vállalkozás elindításában azokat, akik a világjárvány gazdasági hatása miatt munkanélkülivé váltak, valamint a méhészeket. Mi nem ruházzuk fel magunkat azzal a felhatalmazással, hogy Budapestről határozzuk meg, hogy mire van szüksége a vajdasági magyaroknak. Inkább arra számítunk, hogy a vajdasági magyarság fogalmazza meg az igényeit. Ezért írtuk ki ezeken a területeken a pályázatokat. A szerdai nap is bizonyította, hogy a VMSZ mindig jó tanácsokat ad, hiszen 435 pályázóval írtunk alá megállapodást, részben kezdő turisztikai vállalkozásokkal, részben pedig mezőgazdasági földterületet vásárlókkal. Az az 1,8 milliárd forint, amit Magyarország kormánya erre a célra rendelkezésre bocsátott, sok-sok új forrást mozgatott meg, hiszen 6,6 milliárd forint értékben 2200 hektárnyi föld kerül megvásárlásra, valamint 180 millió forintnyi turisztikai fejlesztést erdményezett. A szerb kormány nemhogy nem ellenzi, hanem támogatja Vajdaság közös sikertörténetté való alakítását. Nekünk mindez azért jó, mert ha a szomszédságunkban erősödés zajlik, akkor mi is erősödünk.
Hol tart a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának projektuma?
– Az infrastrukturális fejlesztések nagyon fontos szerepet fognak játszani a kétoldalú, magyar–szerb kapcsolatok jövőjében. A jelenlegi helyzetállás alapján mondhatnám azt is, hogy a következő hónapok és évek a nagy közös infrastrukturális fejlesztések sikertörténeteiről fognak szólni. Itt a vasút játssza majd a főszerepet. A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének tekintetében a szükséges dokumentumok aláírása megvalósult, megkaptuk a hitelszerződést az Eximbanktól, lassan az előkészítés fázisából átlépünk az érdemi kivitelezés időszakába. A Szegedet Szabadkával, majd reményeink szerint Bajával összekötő vasútvonal felújításának tekintetében már zajlik a közbeszerzés a magyarországi, azaz a Szegedet Röszkével összekötő szakasz megépítésére. A költségvetési fedezet adva van. Szerb oldalon februárban fogadtak el egy új jogszabályt, amelynek értelmében a szerb kormány kijelölhet egy stratégiai partnert. Az Eximbank biztosítja a szükséges forrásokat. Most folyik egy felmérés, hogy az eredetileg tervezett 60 millió euróhoz képest mennyivel kerül többe a beruházás jelen helyzetben. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az Eximbank bocsátja rendelkezésre. A mostani becslések szerint a 2022. áprilisi határidő továbbra is teljesen betartható, erre törekszünk. Látogatásom során a palicsi vasútállomáson is jártam, az a benyomásom, hogy fantasztikusan szép lehetett az épület, és remélem, az lesz ismét.
Hova, merre tovább a szerb–magyar kapcsolatokban? A két nemzet és ország kapcsolatainak távoli és közelmúltját ismerjük, a jelen kapcsolatainak közvetlen szemlélői és haszonélvezői vagyunk, ám mik a jövőbeni céljaik?
– Kiemelkedően fontos terület lesz az energetikai együttműködés. A helyzet ugyanis az, hogy mi, a magyar kormány, folyamatosan keressük annak a lehetőségét, hogy több forrásból vásárolhassunk földgázt, hiszen azzal csökkentjük az ország kiszolgáltatottságát, és biztosabb alapokra helyezzük energiahordozókkal való ellátását. Ez Szerbián keresztül fog megvalósulni. A Török Áramlat földgázvezeték szerbiai szakaszának építését befejezték, mi is készítjük elő a szerb–magyar országhatár és a magyar nemzeti hálózat közötti vezeték építését. Ez azt eredményezi, hogy 2021 októberétől éves szinten 6 milliárd köbméternyi földgázt tudunk Szerbia irányából vásárolni, majd ezt fokozatosan, éves szinten majdnem 10 milliárd köbméternyi kapacitásig tudjuk növelni. Jelenleg Szerbia gázellátása Magyarországon keresztül valósul meg, most ez a helyzet megváltozik, és Szerbiából is földgáz érkezhet Magyarországra. Ez nagyon fontos eleme lesz az együttműködésnek. Ugyanúgy fontos eleme lesz az együttműködésnek az a beruházás-ösztönzési pályázat, amely pénteken, június 19-én került kiírásra Magyarországon. Azon magyarországi vállalatok számára nyitunk meg egy pályázatot 25 milliárd forintos kerettel, amelyek a határon túli területeken terveznek beruházni. Egy vállalat legfeljebb 800 ezer eurónyi támogatást kaphat, ami a beruházásnak legfeljebb a 60 százalékát fedezheti. Ez értékelésem szerint újabb komoly beruházásokat fog indukálni Szerbiában és Vajdaságban, elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás, valamint az építőipar területén.
Miként tudja Szerbia és Magyarország segíteni egymást a koronavírus-járvány gazdasági következményei elhárításának tekintetében?
– Először is kilenc magyar vállalat szerbiai beruházásához adtunk 9,1 milliárd forintnyi támogatást. A magyar vállalatok számára ez nemzetközi piaci megjelenést jelent, Szerbia számára pedig beruházást és munkahelyeket. Ha most elindul a 25 milliárd forintos beruházás-ösztönzési támogatási rendszerünk, biztos vagyok abban, hogy egy jelentős része az így támogatott beruházásoknak Szerbiába, illetve Vajdaságba érkezik. Arról se feledkezzünk meg, hogy mi már a koronavírus-járvány okozta korlátozások legelején megállapodtunk abban, hogy a két ország közötti akadálymentes lesz a teherforgalom. A koronavírus egy fontos dolgot biztosan megmutatott, s ezt szerintem nagyon ki kell használnunk. Az országaink központi fekvése Európa szívében hatalmas előny. Olyan tényező, amelyből hasznunk származhat. Emlékszem, hogy amikor lezártunk a határainkat, óriási riadalom támadt, égtek a telefonvonalak, más országok külügyminiszterei igyekeztek közbenjárni, hogy nyissuk meg a határokat a tranzit előtt. Magyarország és Szerbia olyan központi fekvéssel rendelkezik, ami óriási lehetőség számunkra. Az infrastrukturális együttműködésnek, az észak–dél közlekedési és energiaszállítási folyosók fejlesztésének kell szentelnünk a következő esztendőket.
A vajdasági magyar közösség kapocs a két ország között. Ebből a megközelítésből szemlélve a kérdést, milyen szempontból fontos az erős vajdasági magyar politikai érdekképviselet?
– A VMSZ nélkül nem lett volna történelmi megbékélés. A VMSZ emberfeletti munkát végzett annak érdekében, hogy a korábban a gyűlölködésről szóló magyar–szerb viszony barátsággá és stratégiai szövetséggé váljék. Ha nincsen a VMSZ, ha nem ilyen, és ha nem ilyen emberek vezetik ilyen irányba, akkor most valószínűleg nem erről beszélgetnénk itt. A vajdasági magyaroknak a megbecsültsége, illetve a Magyarország iránti szerb szimpátia abból is táplálkozik, hogy Szerbia az elmúlt években gyorsan és látványosan fejlődött. Ebből a munkából a vajdasági magyarok jelentős mértékben kivették a részüket. Azzal, hogy a VMSZ Belgrádban tagja a kormánykoalíciónak, azzal, hogy a VMSZ adja a tartományi parlament elnökét, valamint azzal, hogy gazdaságfejlesztési programot hajt végre, látványos és eredményes szerepet vállalt Szerbia fejlesztésében. Szerbiában napjainkban már szerintem senki sem vitatja el azt, hogy egyrészt a Magyarországgal való kapcsolat, másrészt pedig a vajdasági magyarok teljesítménye nagy mértékben hozzájárult Szerbia fejlődéséhez. Ez létrehozta azt a sikertörténetet, amely megalapozta a két ország és a két nemzet közötti kölcsönös bizalom kialakításának a lehetőségét. Ezért is fontos, hogy a képviselet erős maradjon. Az erős belgrádi képviselet megteremti annak a lehetőségét, hogy a VMSZ-nek legyen szava a kormánykoalícióban a Szerbia jövőjéről szóló döntések meghozatala során.
Miként érezteti hatását az erős vajdasági, illetve külhoni magyar politikai érdekképviselet a magyarországi nemzetpolitika tekintetében?
– Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezért a mindenkori magyarországi kormánynak kötelessége, hogy gondoskodjon a határon túli magyar közösségekről. Mi így, együtt vagyunk erősek a Kárpát-medencében. Ez nem revizionizmus, hanem egy olyan megállapítás, amely a szomszédos országok számára is hasznot hoz. Egy jól teljesítő Vajdaság Szerbia érdeke, míg például egy jól teljesítő Felvidék Szlovákia érdeke is. Ha a határon túli nemzeti közösségek jól teljesítenek és erősek, akkor az jó alapot jelenthet az anyaország és a lakhelyükül szolgáló országok közötti együttműködéshez. Mivel Közép-Európában egymásra utaltságban élünk, minél szorosabbak a kapcsolataink, ez annál jobb nekünk. Ha a vajdasági magyarok a jelenlegihez hasonló erős érdekképviselettel fognak rendelkezni, akkor az az egész nemzet számára jót jelent.