Az európai uniós csatlakozási folyamat sikere továbbra is a szerb külpolitikának az egyik prioritását jelenti – fogalmazott tegnap Brüsszelben Ivica Dačić külügyi tárcavezető, aki az uniós államok és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek kétnapos találkozóján vesz részt. Ezen tegnap megvitatták a Nyugat-Balkánt érintő kérdéseket, az ukrajnai háborút és „Afrika szarvát", Északkelet-Afrikát érintő kérdéseket is. Közép-ázsiai, tuniszi és az EBESZ-t érintő témákkal is foglalkoztak. Ma védelmi kérdéseket, illetve az Ukrajnának nyújtott segítség részleteit feszegetik. Az üléseken Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elnököl.
A szerb diplomácia vezetőjét Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos, valamint David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője is fogadta egy szemtől szemben lezajlott beszélgetés erejéig.
Josep Borell és Ivica Dačić a külügyminiszteri találkozón Brüsszelben (Fotó: Beta)
McAllisterrel három fontos témát jártak körül a sajtóbeszámolók szerint: az európai politikát érintő történésekről, a Belgrád és Pristina közötti dialógusról, valamint a szerbiai integrációs folyamatról tárgyaltak.
– Szerbia teljes egészében elhivatott a megkezdett reformok folytatása iránt, a társadalmi élet minden szférájának a fejlődése mellett és a regionális együttműködés elmélyítése mellett száll síkra az ország. A regionális kapcsolatok fejlesztése nemcsak európai uniós elvárás, hanem a bizalomépítés legjobb útja is, amellett, hogy gyorsítja az EU felé vezető utat – fogalmazott Brüsszelben Dačić.
Ami az uniós közeledést illeti, McAllister pozitívan értékelte az eddig végrehajtott reformokat, valamint a szerb kormány azon intézkedéseit, amelyekkel saját vízumpolitikáját hangolja folyamatosan össze az európai uniós politikával. Azt is közölte viszont, hogy a külpolitikát és biztonságpolitikát is össze kellene nagyobb mértékben hangolnia országunknak a brüsszelivel. Dačić válaszában kifejtette, hogy Szerbiának semmi ellenvetése nincs az ellen, hogy összehangolja a politikáját az uniós elvekkel, de csak azokon a területeken, amelyek nem veszélyeztetik saját nemzeti érdekeit.
A Pristinával folytatott párbeszéd kapcsán a beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a béke és a stabilitás megőrzése a legfontosabb, ennek megvalósítása pedig a dialógus folytatásától és az aláírt egyezmények alkalmazásától függ. Dačić hozzátette, hogy Szerbia számára ez elsősorban a koszovói szerb községek közösségének megalapítását jelenti, amelyre Pristina még egy évtizeddel ezelőtt elkötelezte magát, mégsem történtek konkrét lépések megvalósítása érdekében.
A brüsszeli találkozó alkalmával Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter kijelentette, hogy a nyugat-balkáni országoknak nagyobb mértékben kellene alkalmazniuk a közös uniós külpolitika elveit. Mint mondta, országa támogatja a bővítést, de a közeledés az említett lépések megtételét is magába foglalja.
Nyitókép: Josep Borell és Ivica Dačić a külügyminiszteri találkozón Brüsszelben (Fotó: Beta)
