Szerbiai idő szerint csütörtökön 16 órakor kezdődött meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának az az ülése, amelyen António Guterresnek, az ENSZ főtitkárának a legújabb féléves koszovói jelentése szerepel napirenden. A főtitkár jelentésében az ENSZ koszovói missziójának, az UNMIK-nak a tevékenységével foglalkozik, mely fényt derít a déli tartományban aktuális biztonságpolitikai helyzet részleteire is. Az ülésre New Yorkba utazott Ivica Dačić kormányfőhelyettes, külügyi tárcavezető. A miniszter New York-i útjának ez lényegében már a második napja, melyet követően kilátásba helyezték, hogy Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövettel is tárgyalni fog.
Mint ismeretes, április 1-jén egy hónapra Oroszország vette át a BT elnöklői feladatait. A látogatás kezdetén Dačić megbeszéléseket folytatott Linda Thomas-Greenfielddel, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetével is, aki arról beszélt, hogy az USA továbbra is aktívan részt vesz a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok javításának folyamatában, s síkra száll az ohridi megállapodás alkalmazásáért, melyen mindkét félnek munkálkodnia kell. A Biztonsági Tanács ülése kapcsán Ivica Dačić elmondta, hogy meglehetősen érzékeny, összetett a helyzet ma Koszovóban, ezért Szerbia számára az UNMIK jelenléte, tevékenységének folytatása kulcsfontosságú szereppel bír. Szólt a Belgrád és Pristina közötti dialógusról is, aláhúzva, hogy Szerbia továbbra is a konstruktív párbeszéd híve, minden további nélkül hajlandóságot mutat a legújabb európai rendezési tervvel kapcsolatos megbeszélések folytatására, illetve a már elfogadott akcióterv végrehajtására, amitől azt várja, hogy segít javítani a Pristinával kialakított kapcsolatokon. Szerbia számára azonban továbbra is léteznek azok a határvonalak, amelyeken túl már nem hajlandó mozdulni a tárgyalások során, ezekről pedig már Aleksandar Vučić államfő is világosan beszélt az elmúlt hónapokban – állapította meg.
Hangsúlyozta, hogy az európai terv sikere elsősorban a szerb községek közösségének megalapításától függ, amelynek kötelezettségét még tíz évvel ezelőtt vállalta magára a pristinai adminisztráció. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Pristina felvételt kér az Európa Tanácsba ahhoz, hogy eleget tegyen egy évtizedes kötelezettségének, Szerbia számára elfogadhatatlanok az efféle feltételek – értékelte a szerb diplomácia vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt.
A Biztonsági Tanács legutóbb októberben vitatott meg ehhez hasonló féléves jelentést.
