Belgrád olyan, mint a II. világháború idején Casablanca volt a külföldi titkosügynökök számára. Ez a mondat Aleksandar Vučić államfőtől származik, még januárból, amikor bejelentette, hogy Szerbiát több ország titkosügynöke is figyeli. E szavak ezúttal a parlament tegnapi ülését határozták meg, amikor az igazságügyi törvénycsomagra benyújtott módosítási indítványokat vitatták meg. Az ellenzéki képviselők ugyanis arra mutattak rá, hogy az ügyészségeknek teljes szabadságra van szükségük, egyébként a bűnözéssel nem tud az állam szembeszállni. Hivatalos információkat követeltek a feltárt titkosügynökök munkájáról.
Azt állították, hogy az ügyészségek a törvénymódosítások ellenére sem lesznek függetlenek és szabadok, ugyanis továbbra is központosított rendszerben működnek, hiszen mindenre a belgrádi főügyészségtől kell majd engedélyt kérniük. Szabad kezet kellene adni az ügyészeknek, illetve saját rendőséggel kellene rendelkezniük, hogy a munkájukat jól és másoktól függetlenül tudják végezni. A bíróságokról szólva rámutattak arra, hogy nem lenne szabad az eljárásoknak 5-6 évig tartaniuk, így ugyanis az igazságszolgáltatás nem érvényesül. Közölték, több tízezer olyan eljárás van folyamatban, amely tíz év után sem zárult le. Az egyik pillanatban feltették a kérdést az igazságügyi miniszternek, nem érzi-e rosszul magát, hogy az ellenzéki képviselők által benyújtott, több mint ezer módosítási indítványt elvetett az illetékes parlamenti bizottság és a kormány, hogy a bírósági eljárások évekig elhúzódnak, hogy Zagorka Dolovac főügyész a közvélemény számára elérhetetlenné tette az ügyészséget, illetve hogy Darko Šarić a börtönből továbbra is irányítja bűnszervezetét.
Maja Popović igazságügyi miniszter erre válaszolva közölte, nem érzi rosszul magát azért, hogy a kormány tagjaként felvette a harcot a bűnözéssel, illetve hogy letartóztatták és bíróság elé állították Darko Šarićot és Veljko Belivukot. Szavai szerint Zagorka Dolovac jól végzi a munkáját, a médiában pedig saját megítélése szerint vállal szereplést. Kiemelte ugyanakkor, hogy a bírósági eljárások időtartamával meg kell küzdeniük.
A képviselők ezúttal is számos napirenden kívüli témát feszegettek, így Koszovó ezúttal is terítéken volt. Az egykori Otpor (Ellenállás) szervezetet az SZHP képviselői azzal vádolták meg, hogy amerikai pénzekből készült fel a rendszerváltásra, ahogy Zoran Đinđić választási sikerét is a Nyugat beavatkozásának a számlájára írták. Kiemelték, külföldi hatalmak irányították a kilencvenes években a rendszerváltást. Különböző gyanúsítgatások hangoztak el, többek között az is, hogy ki hibáztatható azért, hogy az egykori kormányfőt meggyilkolták. Számos esetben felmerült a gyűlöletbeszéd kérdése, mindenekelőtt az ellenzék képviselői, sőt a nők esetében is. Arról is vitáztak, vajon kell-e pártkönyvecske ahhoz, hogy valaki iskolaigazgató legyen.
A parlamenti adminisztratív-költségvetési és képviselői mentelmi joggal foglalkozó bizottság elfogadta Zvonimir Stevićnek, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőjének lemondását. A képviselő azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a médiában fotók jelentek meg arról, hogy a Koszovóról szóló vita során a telefonján pornófilmeket nézett.
Nyitókép: Beta
