Az Ukrajnában zajló háború miatt Szerbiára a jövőben az eddiginél is nagyobb nyomás nehezedik – értékelte a Prva kereskedelmi televízió reggeli műsorának adott interjújában Miloš Vučević védelmi miniszter. Úgy fogalmazott, a háború nem szűnni, hanem mélyülni látszik, egy hosszú ideig tartó fegyveres konfliktussá alakul, melynek rengeteg áldozata és tetemes anyagi kára lesz. Az, amit a Nyugat 1999-ben, s részben 2008-ban is tett Koszovó kapcsán, voltaképpen Pandóra szelencéjének a megnyitását jelentette, melyet ma mindenki másképp értelmez, attól függően, hogy melyik szituáció felel meg inkább az érdekeinek – hangsúlyozta, majd rámutatott arra, hogy lényegében azt kérik ma Szerbiától, mondjon le területének egy részéről. A Nyugat számára most az a legfontosabb, hogy mihamarabb sikerüljön kioldani a koszovói gordiuszi csomót, az, hogy ne is létezzen koszovói kérdés, szülessen megoldás egyszer s mindenkorra – mutatott rá a védelmi miniszter. Az elmondottak fényében megállapította, Koszovó elsőrendű biztonsági kihívásnak számít Szerbia esetében, az azzal kapcsolatos történések mind meghatározzák az állam biztonsági helyzetét.
A koszovói szerb községek közösségének megalapításával kapcsolatban abbéli véleményének adott hangot, félő, hogy Albin Kurti kormányfő a látszatát szeretné kelteni a szerb önkormányzatiságnak, belül pedig egy teljesen üres, tartalom nélküli tákolmányt. Ez elfogadhatatlan lenne Szerbia számára, közölte, hiszen a 2013-as brüsszeli megállapodást, s a 2015-ben meghatározott alapelveket figyelembe véve kell életre hívni a szerb községek közösségét, hogy az működőképes, valódi önkormányzatiság legyen. Véleménye szerint Kurtinak ebben a tekintetben kicsi a mozgástere, elfogadhatatlan, hogy különféle megoldásokkal csökkentse a közösség hatásköreit. A vonatkozó megállapodást és elveket az Európai Unió garantálta, ami azt jelenti, hogy Brüsszelnek is megvan a felelőssége a folyamattal kapcsolatban, emlékeztetett a védelmi tárcavezető. Ha ezzel kapcsolatban gondok merülnek fel, akkor hogyan legyen Szerbiának bizalma a jelenlegi rendezési terv iránt, hogy ezt majd implementálják, miközben a korábbiakat nem? – tette fel a kérdést. Pristina azt állítja, a szerb önkormányzatiság nem áll összhangban a koszovói alkotmánnyal, a szerb alkotmánnyal viszont semmi sincs összhangban, amit Pristina tesz, ennek ellenére az ország a tárgyalóasztalnál marad, mert minden más döntés katasztrofális következményekkel járna – állapította meg.
Áprilisban lejár a szerbiai rendszámtáblák átjegyzésének határideje, s ez gondokat okozhat, ha Pristina lépéseket foganatosít. Vučević elmondása szerint jelenleg Washington és Brüsszel is azon az állásponton van, hogy Kurti emberei nem tulajdoníthatják el a szerbek vagyonát, nem kobozhatják el a gépjárműveket azért, mert szerbiai rendszámtábláik vannak. Emlékeztetett arra is, hogy a leendő helyhatósági választásokon Észak-Koszovóban nem vesz részt a Szerb Lista, ami szintén kihívásokat hozhat, megtörténhet, hogy a Kurti által választott „kedvelt” szerbek győznek a Szerb Lista távolmaradása miatt, s ennek következtében hamis hatalmi rendszer állhat fel Északon. Az is bekövetkezhet, hogy albán párt nyer így a 99 százalékban szerbek lakta észak-koszovói négy önkormányzat területén – figyelmeztetett. A Szerb Lista azért nem indul, mert 2013 óta nem alapították meg a szerb községek közösségét.
Bejelentette, hogy április 22-én, a Szerbiai Katonaság napján, a batajnicai repülőtéren nagyszabású bemutatót, ünnepséget tartanak.
Nyitókép: Miloš Vučević
