Ana Brnabić kormányfő és Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter Lilyana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EIB) Nyugat-Balkánért felelős alelnökével találkozott, majd ezt követően Vesić, Pavlova, továbbá Tanja Miščević európai integrációs miniszter és Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra megbízott vezérigazgatója aláírták a 175 millió eurós támogatási szerződést a Belgrád–Niš vasútvonal Paraćin–Međurovo(Niš) szakasz felújításának vonatkozásában. A Tanjug hírügynökség összeállítása szerint ez lesz a Belgrád–Niš gyorsvasút projektumára az Európai Unió által megítélt 610 millió eurós vissza nem térítendő támogatás második utalása.
A 230 kilométeres Belgrád–Niš vasútvonal felújítási projektuma az EU a 10-es Vasúti Közlekedési Folyosó finanszírozási csomagjának keretében valósul meg. A kormány közleménye szerint Ana Brnabić kiemelkedően fontosnak tartja az említett projektumot, illetve annak szerbiai elemeit. A szerb miniszterelnök és Pavlova egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy az infrastrukturális fejlesztésekhez hasonlóan hangsúlyos terület az energetika, valamint a tudományos kutatások, utóbbiak tekintetében további beruházásokra van lehetőség.
Az említett vasútfejlesztési projektumra az EU 2,25 milliárd eurós finanszírozási csomagot bocsátott Szerbia rendelkezésére, hitel formájában 1,1 milliárd euró az EIB-től, míg 550 millió euró az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól érkezik, 610 millió eurót pedig az EU adományoz. A projektum teljes értéke 2,77 milliárd euró, a fennmaradó 525 millió eurót a szerbiai költségvetésből biztosítják. Aleksandar Vučić köztársasági elnök korábbi nyilatkozatának értelmében a Belgrád–Niš gyorsvasútvonalat 2027-ben tervezik befejezni, ezen a vonalon óránkénti 200 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.
REKORDSZÁMÚ KÜLFÖLDI BERUHÁZÁS
A csütörtöki nap folyamán korábban Siniša Mali pénzügyminiszter fogadta Lilyana Pavlovát és az EIB küldöttségét. Köszönetet mondott, amiét a Belgrád–Niš vasútvonal felújítására és korszerűsítésére az EIB 1,1 milliárd eurót bocsátott Szerbia rendelkezésére.
– Az említett vasútvonal rendkívül fontos Szerbia fejlődésének szempontjából. Természetesen a projektum mindenekelőtt az ország déli térsége számára lehetőség, hiszen hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a beruházások száma. Az új utak és a gyorsvasút révén fejlődhet az ország – fejtette ki Mali.
Mali és Pavlova az energetika területéhez kapcsolódóan a zöld átállási terv keretében megvalósuló projektumokról beszélgetett. Mali szavai szerint Szerbia elkötelezetten áll hozzá az energetikai szektor átalakításához és jelentős beruházásokra számít az elkövetkező években.
A közlemény értelmében a felek megállapították, hogy az elmúlt három év globális gazdasági és pénzügyi kihívásainak ellenére Szerbia makrogazdasági mutatói jók, míg a közpénzeket stabilan tartják. Hozzátette, az államadósság a GDP-hez viszonyított aránya a Maastrichti Szerződésben meghatározott felső határ alatt alakul, a munkanélküliség rekordalacsony, míg a közvetlen külföldi beruházások értéke tavaly elérte a 4,4 milliárd eurót. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy az idén március 20-áig 693 millió euró értékben sikerült közvetlen külföldi beruházást az országba vonzani, ez ugyancsak rekordnak számít.
TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS
A Belgrád–Niš vasútvonal kiépítéséről 1878-ban a Berlini Kongresszuson született megállapodás. A történelmi feljegyzések szerint az Osztrák–Magyar Monarchia akkor segített a Szerb Fejedelemségnek, hogy négy új körzetet kapjon, a Nišit, a Vranjeit, a Pirotit és a Toplicait, ennek fejében viszont azt kérte, hogy Szerbia megállapodásban kötelezze el magát a Belgrád–Niš vasútvonal kiépítésére. Az elképzelés az volt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia vasúti hálózatát Belgrádnál összekötik. A megállapodásban Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy három év leforgása alatt megépíti a vasutat Nišig, majd a bolgár és a török határ irányába folytatja az építkezést. Ugyanakkor Szerbia képtelen volt előteremteni a projektum kivitelezéséhez szükséges pénzt. Mint arra a Demostat Kutató-kiadó Központ februári összeállításában rámutatnak, Bécs nem állt el a projektumtól, így 1880-ban a felek új egyezményt írnak alá, amelyikben már a vágányok szélességével, a mozdonyok és a vagonok típusával, valamint a minimális haladási sebességgel kapcsolatban is papírra vetették a kritériumokat. Szerbia ekkor ismét elkötelezte magát, hogy három év alatt megépíti a vasútvonalat. A párizsi partnerekkel Belgrád végül 1881-ben írta alá a szerződést. Az akkor 243 kilométeres szakaszon 1884. szeptember 15-én indult meg a személyszállítás. Ebben az időszakban 8 óra 15 perces volt az utazási idő, a vasútvonal korszerűsítését követően, a korábbi elmondások szerint, 1 óra 40 perces lesz. A francia féllel való együttműködés miatt kezdetben a jegy annyira drága volt, hogy csak a tehetősek utaztak vonattal ezen a vonalon.
Nyitókép: Fotó: Beta
