Az expanzív népesedéspolitika keretében Szerbia mindenekelőtt a sokgyermekes családok támogatására kíván összpontosítani, így a szülők 5, illetve 6 gyermek után is juttatásra számíthatnak, közölte Ana Brnabić miniszterelnök a Pink tv műsorában vasárnap este, néhány nappal azt követően, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök már hasonló bejelentést tett. A születési ráta elérte az 1,63-at, „négy évvel ezelőtt még azt ünnepeltük, hogy 15 év után elérte az 1,5-öt”, fejtette ki a kormány első embere.
– Tavaly Szerbia az egyetlen olyan ország volt, ahol az előző évhez képest több gyermek született. Mindenhol a térségben csökkenő tendencia jellemző, Szlovéniában és Romániában egyaránt, kivéve Szerbiát. Az említett országok szintén tetemes összegekkel támogatják a gyermekvállalást, ám az eredmények váratnak magukra. Mindenféleképpen további támogatásra számíthatnak a szülők, méghozzá nem egyszeri jellegűre. Ugyanúgy szervezik majd meg ezt, mint korábban a kettő, a három és a négy gyermek utáni támogatási rendszert, azaz havonta utalnak a szülőknek – tudatta Brnabić.
Az elvándorlás tekintetében a miniszterelnök azon a véleményen van, hogy sikerült megállítani a folyamatot, szerinte a fiatalok nem hagyják el tömegesen Szerbiát, míg a korábban elvándoroltak közül sokan visszatérnek, valamint mind több küföldi költözik Szerbiába.
A gyermekek külföldi gyógykezelésének témájára szintén kitért a miniszterelnök, rámutatva, hogy nem mindig a pénz az elsődleges kihívás. Gyakran megtörténik, hogy összegyűlik a szükséges összeg, ám az adott kórházban nincsen szabad időpont, magyarázta Brnabić.
A beszélgetés során Ana Brnabić azt is elárulta, hogy Aleksandar Vučić eddig kétszer kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnök segítségét, hogy szerbiai gyerekeket mielőbb megműtsenek magyarországi kórházban, „ám ezzel nem kérkedtek a sajtóban, mivel nem a politikai pontszerzés volt a cél”.
Egyébként nem Szerbia az egyetlen olyan ország, ahol szöveges üzenetek révén gyűjtik a pénzt gyermekek gyógykezelésére, hiszen sehol nem lehet minden innovatív terápiás eljárást, vagy gyógyszert finanszírozni, Dániában például nem fedezik ezeknek a költségeit, jegyezte meg Brnabić. Rámutatott, Szerbia a külföldön élő szerbiai gyerekek gyógykezelését ugyancsak igyekszik támogatni.
– Emlékeztetnék, hogy a gyerekek külföldi gyógykezelésére akkor hozták létre a köztársasági alapot, amikor 2014-ben Aleksandar Vučić miniszterelnök lett. Azóta évről évre növekszik az alap költségvetése. A szerbiai egészségügy a szociális igazságosságon alapszik, Szerbia a szociális biztonság országa – fogalmazott Brnabić.
A miniszterelnök elmondása szerint idővel egyre több innovatív terápiás eljárás lesz majd elérhető a szerbiai polgárok számára, értékelése szerint ebből a szempontból jó, hogy Szerbia együttműködési megállapodást írt alá a svájci Roche és a japán Takeda gyógyszeripari vállalatokkal. Az államvezetés megértette, hogy a korszerű gyógyászat egyre inkább a génterápiára összpontosít, mondta Brnabić. Hozzátette, Szerbiának lépést kell tartania a fejlődéssel.
Nyitókép: Gergely Árpád illusztrációja