2024. július 16., kedd

Újabb brüsszeli forduló a láthatáron?

Európa tárgyalásokat szervez, Pristina a védelmi rendszerét erősíti

Folyatódnia kell a Belgrád és Pristina közötti dialógusnak, ennek érdekében máris folynak az előkészületek a párbeszéd következő fordulójának megtartása érdekében – ezt tegnap jelentette be Miroslav Lajčák, az Európai Unió párbeszédügyi különmegbízottja. Hozzátette, hogy a következő párbeszéd technikai jellegű lesz, aminek alapján arra lehet következtetni, hogy nem a főtárgyalók, vagyis a szerb államfő és a koszovói kormányfő vesznek majd részt rajta, hanem a tárgyalócsoportok tagjai. Kitért a dubrovniki fórumon tett látogatásának eredményeire is beszámolójában, melyben rámutatott arra, újra tárgyalhatott nyugat-balkáni vezetőkkel, s megvitathatta a koszovói feszült helyzet rendezésének lehetőségeit is. Hangsúlyozta, az észak-koszovói feszültségnek a csökkentésére lenne szükség mihamarabb.

HARCI DRÓNOKAT VÁSÁROLT PRISTINA

A következő brüsszeli megbeszélés szervezésének a híre olyan érzékeny pillanatban érkezett, amikor az észak-koszovói nehéz körülményeket csak tovább bonyolította, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, Bayraktar TB2 drónokat vásárolt Koszovó Törökországtól annak érdekében, hogy növelje biztonsági hatékonyságát. Mint ismeretes, a világ egyik legelterjedtebb, fegyverek bevetésére is képes, közepes magasságú, hosszú bevetési idejű, pilóta nélküli harci drónjáról van szó, melynek működését a koszovói védelmi tárca videófelvételen is prezentálta. Armend Mehaj védelmi tárcavezető úgy fogalmazott, hogy jelentős az új felszerelés, de nem egyedül az képezi Pristina védelmi rendszerét, hanem más felszerelés is, amelyet már korábban beszereztek, s a továbbiakban is vásárolni fognak. Koszovónak folyamatosan arra kell törekednie, hogy növelje saját védelmi rendszerének kapacitásait, értékelte a miniszter. Úgy fogalmazott, már most folyamatban vannak olyan további nagy projektumok, amelyek erősíteni fogják Koszovót a közeljövőben.

A KFOR KÉSZEN ÁLL MINDEN ESHETŐSÉGRE

A Tanjug hírügynökség megkeresésére, mely a pristinai rendőrség részleges kivonására vonatkozott Észak-Koszovóban, a KFOR tegnap válaszában úgy fogalmazott, hogy a koszovói rendőrség tagjai 25 százalékának áthelyezése északról a pristinai kormánynak, intézményeknek a hatáskörébe tartozik, erről Koszovó az Európai Unió illetékeseivel állapodott meg az észak-koszovói feszült helyzet csökkentése érdekében, melynek alapja, hogy az önkormányzati épületekben és azok körül kevesebb legyen a koszovói rendőr. A KFOR a maga részéről továbbra is ugyanolyan felszereltséggel és elhatározással rendelkezik, mint eddig, készen áll minden lehetséges forgatókönyvre, s nem áll el mandátumának megvalósításától sem, a biztonságnak és mozgásszabadságnak a garantálásától minden koszovói közösség számára, értékelte a katonai misszió.

ELHÚZÓDÓ FESZÜLTSÉG

A feszültség fokozódása akkor következett be, amikor az április 23-ai észak-koszovói helyhatósági választásokon nem vett részt a szerb lakosság, így azokon csak az albánok egy része voksolt, s 3,5 százalékos volt a részvételi arány. Ennek ellenére a megválasztott albán nemzetiségű politikusok május végén a koszovói speciális egységek és a KFOR közreműködésével behatoltak a községek épületeibe. A szerbek ellenállást tanúsítottak, a dulakodásnak, könnygázbombák okozta felháborodásnak több sérültje is volt a KFOR és a lakosság körében is. Az albán polgármesterek behatolása után a szerbek lakta településeken folyamatosak a tiltakozások, tüntetések. A koszovói speciális egységek több szerb nemzetiségű polgárt is letartóztattak, és előzetesben tartanak háborús bűnök, terrorizmus, testi bántalmazás vagy rendbontás elkövetésének gyanújával. Szerbia június 14-én letartóztatott három koszovói rendőrt, a szerb közlések szerint az adminisztratív átkelőhely szerb oldalán. Pristinai állítások szerint a szerb hatóságok elrabolták a három rendőrt, akiket végül a kraljevói bíróság szabadlábra helyezett, s átadták őket a koszovói hatóságoknak, a vádirat azonban érvényben marad, s az eljárás folytatódik. Európai nyomásra Pristina rendőrsége egy részének visszavonása mellett döntött július 13-án, s új helyhatósági választások szervezését is kilátásba helyezte.