A védelmi minisztérium adatai szerint 2021-ben Szerbia mintegy 500 millió dollár értékben szállított fegyvereket külföldre. Ez 30 százalékos növekedést jelent a 2020. évhez képest, amikor 384,25 millió eurós kivitellel számoltak – közölte a Szabad Európa Rádió. Szerbia a fegyvereladás 16 százalékát 2020-ban az Egyesült Arab Emírségekben valósította meg, 15 százalékát az USA-ba szállította, mintegy 11 százalékát pedig Ciprusra – legalábbis a kereskedelmi minisztérium adatai alapján. A legkeresettebb fegyverek közé tartozik a Nora 155 mm-es önjáró löveg, a Tamnava rakétarendszer és a Lazar páncélozott harcjármű.
A szerbiai fegyverek témáját a Görögországban lezuhat ukrán szállítórepülő aktualizálta, amely Bangladesbe szállított (a Krušik fegyvergyárban gyártott) tanfegyvereket. A média ezután kezdett újra azzal foglalkozni, hogy a szerbiai fegyvereket mely piacokon értékesítik. A Szabad Európa Rádió szerint bár az államvezetés azt hangoztatja, hogy a fegyveripar nagy jelentőséggel bír az ország gazdasági felemelkedése szempontjából, és hogy Szerbia csak azokba az országokba szállít, amelyek nincsenek az ENSZ szankcióval sújtott listáján, az oknyomozó újságíró-szervezetek fotókkal és filmfelvételekkel bizonyítják, hogy a Szerbiában gyártott fegyverek egy része eljut a konfliktusokkal terhelt, háborús területekre is. Nemzetközi szervezetektől már érkezett Belgrádba figyelmeztetés annak kapcsán, hogy szerb fegyverek sokszor eksztrémisták kezébe kerülnek, akik a civil lakosságra támadnak. Emiatt Szerbia diplomáciai viszonyai meginogtak egyes országokkal.
Az Amnesty International, az emberi jogokért küzdő világszervezet 2021-ben egy videófelvételen Szerbiából származó fegyvereket azonosított olyan fegyveres csoportoknál, amelyek az afrikai Száhil övben tevékenykednek, egy 2019-ből származó fotón pedig az Iszlám Állam katonaszervezetének egy csoportjánál.
A szerbiai kereskedelmi minisztérium akkor a Nova.rs portálnak nyilatkozva elmondta, hogy a 2020-ban kiszállított fegyverek végső felhasználója a Burkina Fasó-i védelmi minisztérium, valamint az elnök nemzetbiztonsági szolgálata lett volna.
Tom Andrews, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a délkelet-ázsiai Mianmarban történt katonai puccs kapcsán, amikor a civil lakosságra is rátámadtak, figyelmeztetést adott ki Oroszország, Kína és Szerbia számára, hogy ne szállítson fegyvert Mianmarba.
A Balkáni Oknyomozó Újságírói Hálózat (BIRN) és a Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) kutatása szerint a katonai puccs után Szerbia 2021-ben Mianmarnak 4,7 millió euró értékben rakétákat szállított.
A külügyminisztérium akkor cáfolta az ENSZ emberi jogi főbiztosának állításait, majd arra is rámutatott, hogy 2021. márciusi döntése alapján az ország nem szállít fegyvereket Mianmarba, ám ebben a közleményben nem említette a két újságíró-szervezet kutatásait.
Azerbajdzsán államvezetése 2020 júliusában azzal vádolta meg Szerbiát, hogy Grúzián keresztül Örményországba töltényeket és aknavetőt szállított, amit az azeri–örmény határon használtak fel az összetűzés során. Akkor arra szólították fel Szerbiát, hogy adjon magyarázatot, és vizsgálja ki a helyzetet. Grúzia külügyminisztériuma cáfolta, hogy fegyvereket engedett volna át a területén.
A szerbiai kereskedelmi minisztérium adatai alapján Örményországba való fegyverkivitelre 2017-től összesen 19 engedélyt adtak ki a Vectura Trans, a Partizan Tech és Zastava Oružje vállalatoknak.
Rasim Ljajić, akkori kereskedelmi miniszter 2020-ban a Szabad Európa Rádiónak elmondta, Szerbia számára két szerződést hagytak jóvá örményországi kivitelre, ám azok is töltényekről, puskákról és pisztolyokról szóltak. Akkor a miniszter úgy fogalmazott, hogy a fegyverszállítás engedélyezett volt, de kiemelte, meg kell fontolni a későbbi szállításokat.
Legutóbb felmerült annak lehetősége, hogy szerbiai fegyverek kerültek Ukrajnába, egyes fotókon Szerbiában gyártott szárazföldi aknát ismertek fel Donyeck térségében az ukrán–orosz összetűzések során. Ezeket a Krušik fegyvergyárban gyártották, még 2016-ban. A kormány azonban közleményben azt állította, hogy 2014 és 2021 között nem szállított ilyen fegyvereket Ukrajnába. A kereskedelmi minisztérium arra is rámutatott, hogy még a környező országokba sem szállítottak olyan fegyvereket, amik Ukrajna területére kerülhettek volna.
Behgjet Isa Pacolli, akkori koszovói külügyminiszter 2018-ban azzal vádolta meg Szerbiát, hogy olyan országoknak ajándékoz fegyvereket, amelyek nem támogatják Koszovó függetlenségét. Akkor Aleksandar Vučić államfő erre azt válaszolta, hogy amerikai fegyvereket is lehet látni minden összetűzésben, és senki sem vonta őket felelősségre.
A védelmi minisztérium adatai alapján a szerbiai fegyveripar megközelítőleg 22 ezer személyt foglalkoztat.
