Minél gyakrabban emlegetik az ellenzéki és a hatalmi tömörülések az előrehozott választásokat, annál több elemzés, becslés is napvilágot lát ezek indokoltságával kapcsolatban, valamint annak tekintetében, hogy milyen jellegű választási koalíciók lennének célravezetők, illetve adott esetben mikor lenne a legelőnyösebb megtartani a választásokat. A többség egyelőre kizárólag köztársasági és belgrádi városi szinten emlegeti a választásokat, míg a 2024. kora nyarán esedékes tartományi és helyhatósági választások kapcsán csak ritkán nyilatkoznak.
AZ SZHP ÉRDEKEITŐL FÜGG
A hatalmi koalíció számára jelenleg az a legjobb taktika, hogy kiskanállal adagolja az esetleges választásokkal kapcsolatos álláspontokat, véli BojanKlačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója. Szavai szerint Aleksandar Vučić köztársasági elnök az elmúlt hetekben szinte mindegyik közszereplésének alkalmával kitért erre a témára, mostanra az is kezd kikristályosodni, hogy mikor tarthatják meg az előrehozott választásokat. Mindazonáltal az is megtörténhet, hogy a választásokat mégsem március 4-éig tartják meg, hanem korábban, vagy később, de egyelőre az sem egyértelmű, hogy mely hatalmi szinteken tartanának előrehozott választásokat, fogalmazott a Blic napilapnak nyilatkozva Klačar.
– Nem hiszem, hogy a köztársasági elnök maradéktalanul eleget tesz az ellenzék választásokkal kapcsolatos követelésének, hiszen akkor gyengének tűnne. Mivel azonban a nemzetközi közösségnek szeretné bizonyítani, hogy Szerbiában létezik bizonyos szintű demokrácia, biztosan teljesíti a követelések egy részét. A döntés, hogy mikor, és a hatalom melyik szintjein lesznek választások, elsősorban az SZHP érdekeitől függ – fejtette ki Klačar.
MINIATŰRÖK SOKASÁGA
Az ellenzék nem azt követelte, hogy a választásokat év végéig írják ki, hanem azt, hogy addig tartsák meg, közölte Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom alapítója. Szavai szerint a választásokat követelő tömörülések addig fognak tüntetni és addig blokkolják az intézmények munkáját, amíg követelésüket nem teljesítik. Legkésőbb októberben ki kell derülnie, melyik választásokat mikor írják ki, nyomatékosította a politikus, aki a közelmúltig a Vuk Jeremić vezette Néppárt alelnöke volt.
Az elemzések szerint éppen az ellenzéki tömörüléseken belüli perpatvarok és pártszakadások akadályozhatják az említettek eredményes szereplését a választásokon. Az Együtt zöld-bal pártot szintén belső konfliktus tette nemrégiben próbára, ennek egyik vezetője, Aleksandar Jovanović Ćuta – a Környezetvédelmi felkelés elnöke –, éppen Miroslav Aleksićtyal alakít új parlamenti frakciót.
Az ellenzék alapvető problémája továbbra is a fragmentáltság, jegyezte meg ezzel kapcsolatban Zoran Panović, a Demostat programigazgatója. Annyi már az aprócska ellenzéki tömörülés, hogy gyakran nevüket is lehetetlenség megjegyezni. Az ellenzéken belüli marakodás és megosztottság nem olyasmi, amit a közvélemény támogatni tud, nyomatékosította Panović.
A NÉPNEK NINCS SZÜKSÉGE VEGYES SALÁTÁRA
Boško Obradović, a Dveri elnöke szintén amondó, hogy a „jelenlegi politikai és szociális válságból” egyedül választások révén lehet kilábalni, de csakis akkor, „ha ezek a választások az SZHP bukását eredményezik a hatalom minden szintjén”. Abbéli véleményének adott még hangot, hogy az ellenzék megnyerheti a választásokat. Szerinte ennek két alapfeltétele van: az ellenzék két listával induljon és ne támadja egymást. Az ideológiai különbözőségek okán nem célravezető egy ellenzéki listát állítani, a polgárok nem voksolnának egy catch-all vegyes salátára, fejtette ki Obradović.
Nyitókép: Illusztráció
