A tartományi parlament tegnapi ülésének kezdetéig nem volt kizárható annak lehetősége sem, hogy a ház önmagának a feloszlatásáról hoz döntést – ez az egyenes útja ugyanis annak, hogy december 17-én, amikorra rendkívüli köztársasági parlamenti választásokat helyeztek kilátásba, tartományi választást is tartsanak. Nem következett be azonban egy ilyen forgatókönyv, ami két lehetséges következménynek a lehetőségét hagyja meg: megtörténhet, hogy Vajdaságban nem lesznek választások decemberben, még ha a köztársasági szinten lesznek is, de arra is van esély, hogy a parlament feloszlassa magát a következő bő egy hónap leforgása alatt, hiszen a tartományi választási kampány, az érvényes jogszabályok értelmében, mindössze harmincnapos is lehet.
Annak ellenére, hogy a vajdasági képviselőház esetleges feloszlatásával kapcsolatos médiaspekulációk nem valósultak meg tegnap, a választásokkal kapcsolatos témák mégis meghatározták az ülésnapot, hiszen az első napirendi pont éppen a tartományi képviselők megválasztását érintő döntés módosítására vonatkozott. A hatalmi és az ellenzéki pártok meglehetősen eltérő álláspontra helyezkedtek a javasolt változások kapcsán. Ami az általános feltételeket illeti, továbbra is háromszázalékos lesz a parlamenti küszöb, és érvényben marad a pozitív diszkriminációnak nevezhető 1,35-ös választási szorzó is a nemzeti kisebbségi indulók esetében.
Ennek értelmében bő harmadával növelik a megszerzett szavazatok számát, melyek alapját képezik a mandátumok végleges elszámolásának. A kisebbségi listákra vonatkozó leglényegesebb szabályok tehát nem változnak majd a tartományi választás során – hangsúlyozták a hatalmi koalíció tagjai.
NEM KÖTELEZŐ VAJDASÁGINAK LENNI
A szabályok közé felvették azonban azt is, hogy a listavezetőnek nem kötelező vajdasági tartózkodási hellyel rendelkező személynek lennie, s ezt a megoldást élesen bírálta a parlament ülésén az ellenzék: egyesek azt mondták, akkor már a szavazóknak sem lenne muszáj vajdaságinak lenniük, terjesszék ki a tartományi megmérettetést az egész országra. A hatalmi Szerb Haladó Párt képviselői azzal védekeztek, hogy a korábbi választások során is számos esetben volt a listavezető belgrádi vagy máshonnan származó, másutt élő személy, ez mégsem jelentett gondot senkinek, most csak lefektetik egy szabályba azt, ami korábban gyakorlat volt.
NÉGYEZER ÉS KÉTEZER
Mindemellett egy olyan új megkötés is szerepel a feltételek között, melynek értelmében megtiltják a polgárok csoportjainak és a politikai pártoknak a koalícióját. Ez azt jelenti, hogy polgárok csoportjaként bejegyzett szervezet indulhat választásokon, politikai pártok és pártkoalíciók is, a kettő szövetsége azonban már nem. Az ellenzéki pártoknak ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy voltaképpen egy polgárok csoportját is tartalmazó széles körű ellenzéki lista indulásának a megakadályozása a cél, a haladók azonban úgy vélekedtek, hogy ismét csak egy megszokott gyakorlatnak a jogrendbe való felvételével állunk szemben, semmi többel. Mint érveltek, eddig soha nem fordult elő polgárok csoportja és pártok közötti koalíció, tehát most sem kellene mindennek aggodalomra okot adnia. Dmitar Stanišić, az SZHP frakcióvezetője cáfolta, hogy a rendkívüli választások miatt eszközöltek most új módosításokat, melyek között van a listaállításhoz szükséges aláírások számának csökkentése is egyébként. Így tehát mostantól a vajdasági listaállításhoz hatezer helyett négyezer aláírásra van szükség egy listán, kisebbségi listán pedig csak kétezerre az eddigi háromezer helyett. Stanišić kiemelte, a leendő választások megszervezése érdekében hatásköröket kellett átruházni a helyi választási bizottságokra is. Mint mondta, a párton belül nem egyeztettek még arról, hogy lesznek-e rendkívüli választások Vajdaságban, személyes véleményt pedig nem kívánt közölni arról, hogy fel kellene-e oszlatni a parlamentet ennek érdekében.
A VMSZ tartományi parlamenti frakciója (Ótos András felvétele)
DINAMIKUSABB FOLYAMAT
Dr. Bagi Bojan, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője a Magyar Szó kérdésére válaszolva közölte, véleménye szerint dinamikusabb lesz a választási folyamat annak köszönhetően, hogy kevesebb aláírásra lesz szükség a listaállításhoz, ennek eredményeképp több választási lista kaphat lehetőséget arra, hogy a szavazatokért harcoljon és bejusson a parlamentbe.
Branislav Ristivojević, az Új Szerbiai Demokrata Párt körüli NADA koalíció frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy méltánytalan a választási szabályok módosítása a választási évben, ezt a gyakorlatot nem lenne szabad alkalmazni. Maguk, mondta el, egyébként is a többségi választási rendszer visszaállítását szorgalmazzák a tartományban a részarányos helyett, az embereknek nem listákra, hanem konkrét személyekre kellene szavazniuk.
INKÁBB SZÓLÁSSZABADSÁG KELLENE
Saša Šućurović, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szerint nem a szabályok módosítása a fő probléma jelenleg, hanem az, hogy a média nem ismeri a sajtószabadságot, nincs minden pártnak egyforma lehetősége tudatni a véleményét a polgárokkal. A választói névjegyzékek is alapos átfésülésre szorulnának – fejtette ki. Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt képviselője szerint sem az aláírások számának csökkentésére de egyéb módosításokra sem lett volna szükség. Korábban arra is volt példa, hogy egy szervezet kisebbségi pártként indult, miközben semmi köze nem volt a megnevezett közösséghez, az efféle visszaélések gyakorlatát szerinte szigorúan el kellene lehetetleníteni.
A képviselők a tegnapi ülésen megvitatták és elfogadták a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap, a Vajdaság Vizei, a Vajdaság Erdői és a Vajdasági Területrendezési Intézet 2022-re vonatkozó jelentéseit is. A Császár-tó területrendezési tervét és a felsőoktatási és tudományos kutatási fejlesztési programot is jóváhagyták, utóbbi 2030-ig fogalmaz meg irányelveket.
Bagi Bojan
Nyitókép: Nagyobbrészt választási témákkal foglalkozott a tartományi képviselőház (Ótos András Felvétele)
