A szerbiai politikai helyzettel foglalkozott elemző írásában a londoni The Guardian. Bírálta az aktuális rendszer vezetőségét, Aleksandar Vučić államfőt tartva a legfelelősebbnek azért, hogy az ország – ahogyan írják; fokozatosan önkényuralomba süllyedt.
A Guardian elemző írásában a szeptember végi banjskai fegyveres incidensre emlékeztetett, melyben szerbek egy csoportja támadt koszovói albán rendőrökre, egyiküket megölték, majd a rendőrségi akció során a koszovói hatóság három szerbet ölt meg a csoport elleni választámadásában. A londoni lap arról számolt be, ma mindennaposnak számít, hogy szerbiai labdarúgó mérkőzéseken az ultranacionalista szurkolók a meggyilkolt szerb támadókat dicsőítik, s feltette a kérdést, hogyan jutott el eddig Szerbia a jelenlegi államfő irányítása alatt.
A cikk szerint a mérkőzéseken nem új keletű jelenség az ultranacionalizmus, mely azonban ma már sokkal szélesebb területeken figyelhető meg, s nem szorul a sportpályák lelátói közé. Az államfő által felszolgált „erős politikai koktél”, amelynek alapelemeit az etnikai sovinizmus és a demagógia képezi, állapították meg a cikkben, Vlagyimir Putyin politikai retorikájára emlékeztet.
Vladimir Arsenijević író a londoni lapnak kijelentette, a szurkolók ultranacionalizmusa már normává vált a társadalmon belül is, mely zeng a Nyugat-ellenes kiáltásoktól. A cikk emlékeztetett arra is, hogy tavaly már többen gondolták úgy, hogy az országnak nem kell csatlakoznia az Európai Unióhoz, mint amennyien támogatták ezt a gondolatot. Mindez, állapította meg az írás, a Nyugat ellen irányuló, egyeduralmat szolgáló sorozatos kijelentések eredménye, mely meghatározza a hatalmi párt belpolitikai retorikáját. Arsenijević szerint az autokráciába vezető út lassú, de biztos volt: miközben az államfő azon dolgozott, hogy konszolidálja hatalmát, az állami távközlési vállalaton, a Szerbiai Telekomon keresztül, s egyéb módszerekkel, felvásárolt számos fontos sajtóorgánumot, helyi médiát, amelyek így a hatalom szócsövévé váltak.
James Montague kutató, a szerbiai ultranacionalista szurkolókat éveken át vizsgáló szakértő közölte, hogy Vučić lényegében kezdettől fogva „udvarolt” a szurkolóknak, elsősorban a Crvena zvezda kemény magjának, mellesleg maga is többször kijelentette, ennek a csapatnak drukkol. Az államfő a kutató szerint hamar megértette, hogy e kemény mag egy meglehetősen jelentős „választási körzetnek” számít, s melytől saját tisztsége is függhet adott esetben. Az „ultrásokat” könnyű mozgósítani politikai célok érdekében, ugyanakkor a hatalom is fokozott figyelemmel kíséri, mit kiabálnak éppen a lelátókról.
A cikk kitért a számos, Belgrádban látható, háborús bűnösöket, Putyint, szélsőséges üzeneteket megjelenítő falfestményekre is. A mindennapok embere nap mint nap látja ezeket, egy idő után elfogadottá válnak, hiszen senki sem tesz semmit az eltávolításuk érdekében. Mindez hozzájárul a káros ideológia terjedéséhez, állapította meg a The Guardian.
Nyitókép: A civilek többször átmeszelték, a szurkolók többször újrafestették a belgrádi Ratko Mladić-murált (Fotó: Darko Vojinović/Beta)
