Négy hónapos, kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését javasolta hivatalosan január 4-én az államelnöknek mint alkotmány szerinti főparancsnoknak a Szerbiai Katonaság Vezérkara. Az ötlet jóval korábbi, az elmúlt években folyamatosak voltak a sorkatonaság visszaállításáról szóló felvetések, melyek hol a köztársasági elnöktől, hol az aktuális védelmi minisztertől, máskor pedig a vezérkari tisztségviselőktől érkeztek. A most továbbított javaslat értelmében legtöbb négy hónapon keresztül tartana a szolgálat, melynek során a kiskatonák gyalogsági kiképzésben részesülnének. A témával kapcsolatos nyilatkozatában Miloš Vučević ügyviteli védelmi miniszter, a Szerb Haladó Párt elnöke kifejtette, továbbra is számos akadálya van a sorkatonai kötelezettség visszaállításának, logisztikai és jogi jellegűek is.
– Először is azt kell hangsúlyozni, hogy semmi sem fog egyik napról a másikra megvalósulni. Egyelőre ott tartunk, hogy még a témát érintő vitákat sem folytattuk le, ezek várnak ránk elsőként. A kezdeményezés hivatalosan is megtörtént, ez azonban még nem jelenti annak elfogadását, mert utolsó pontként a köztársasági parlamentnek kell jóváhagynia. De bízom abban, hogy elfogadjuk a javaslatot. Semmilyen meglepetésről nem beszélünk, hiszen már évek óta emlegetjük, létezik egy ilyen cél, igény. Úgy véljük, most jött el a pillanat, amikor a társadalomnak állást kell foglalnia a kérdésben – jelentette ki a Pink kereskedelmi televíziónak adott interjújában a védelmi tárca vezetője.
FIGYELEMBE VESZIK A KORSZERŰ IGÉNYEKET
Úgy fogalmazott, amint megszületik a katonai szolgálat visszaállításának döntése, a védelmi minisztérium és a katonaság hozzálát az előkészületekhez.
– Szükség van bizonyos időre annak érdekében is, hogy a sorozóközpontok teljes kapacitással működhessenek, és szükség van megfelelő infrastruktúrára is. Tizenhárom év telt el az utolsó sorozás óta, és azóta 13 olyan generáció nőtt fel, amelyik nem vált a tartalékos egységek tagjává. Az alapvető kérdés lényegében az, hogy gyengébb vagy erősebb katonaságot szeretnénk? – fogalmazott Vučević.
Mint mondta, a katonai szolgálat a modern élet feltételeinek felel majd meg, ha újra bevezetik. Akképpen fogják majd adaptálni az infrastrukturális egységeket, hogy azok ne a kilencvenes évekhez hasonló körülmények legyenek – állapította meg. Gondot kell viselni arról, hány katona alhat, tusolhat egy egységben, internet-hozzáférésre van szükség, megfelelő ellátásra, élelmiszerre. Nem lakosztály lesz, hanem kaszárnya, de ennek a kaszárnyának azért meg kell felelnie a fiatalok modern kori elvásásainak is – jegyezte meg Vučević.
AGGODALOMRA SEMMI OK
Elmondása szerint négy hónapig kellene tartania a kiképzésnek, de az is lehet, hogy rövidebb lesz, amennyiben úgy becsülik fel a szakértők.
– Mi azt javasoljuk, hogy négy hónapig tartson. Kérdés az is, hogy minden hétvégén vagy csak minden második hétvégén adjunk kimenőt a katonáknak. Erről is vitát kell nyitni. Nem az a cél, hogy egy negyven évvel ezelőtti rendszerbe térjünk vissza, hanem az, hogy erősebb legyen az ország hadserege. A katonaság egy férfi életében csakis előnyökkel járhat, de azt hiszem, még a szülők számára is segítséget jelent majd. Nem kell senkinek sem félnie, nem készülünk semmiféle háborúra, arra készülünk, hogy fejlesszük a katonaságot, és őrizzük a békét és a szabadságot – jelentette ki interjújában Miloš Vučević.
Emlékeztetett arra, hogy a napokban hasonló vita folyik a sorkatonai szolgálat bevezetéséről Németországban és Montenegróban is, más országokban, például Görögországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Észtországban, Ausztriában, Svájcban, Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban, Grúziában, Litvániában, Cipruson, Törökországban viszont ma is létezik a szolgálatkötelezettség.
KÖLTSÉGES ÉS HASZONTALAN?
A Szerb Haladó Párt kormányzásának utóbbi hét évét folyamatosan a sorkatonai szolgálat visszaállításáról szóló témafelvetések határozták meg. Már 2016-ban kijelentette az akkori kormányszóvivő, hogy a felmérések szerint a megkérdezettek 70 százaléka egyetért a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításával, ezért tenni kell valamit. Aleksandar Vučić államfő 2018-ban arról beszélt Batajnicán, hogy komolyan fontolóra kell venni ezt az eshetőséget. Akkor 3–6 hónapos szolgálatról beszélt, s arról, hogy előnyt élvezne a közvállalatokban a munkába álláskor az, aki letöltötte a katonai szolgálatot. A 2018. évi becslések szerint 700 millió euróba kerülne az államnak a katonai szolgálat felújítása, de Aleksandar Vulin, akkori védelmi miniszter nevetségesnek nevezte ezeket a becsléseket, a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ennél jelentősen kisebb teher lenne az állami költségvetésre nézve – vélekedett. Az ötletet 2018-ban támogatta Milan Mojsilović, a szerbiai katonaság új vezérkari főnöke is. Dragan Šutanovac, egykori honvédelmi miniszter, akinek a mandátuma idején elálltak a sorkatonai szolgálat bevezetésétől, úgy vélekedett, ahelyett, hogy folytatnák az aktív és passzív tartalékállomány reformját, a fiatalokkal játszanak, akik erre úgy fognak válaszolni, hogy tömegesen hátat fordítanak a katonaságnak, és sokan az országnak is. 2021-ben Vučić ismét támogatta az elképzelést, s azt mondta, az egyedüli rossz oldalát a költségek jelentik. Csak a laktanyák fenntartására, valamint az étkeztetés megoldására évente mintegy nyolcmilliárd dinárt kellene fordítani, durván 70 millió euróba kerülne, a jövedelmek szavatolása pedig további 1,2–1,8 milliárd dinárt emésztene fel évente. Siniša Mali ügyviteli pénzügyminiszter arról biztosított mindenkit legutóbbi kijelentésében: a pénz a legkisebb gond, amikor a sorkatonaság visszaállításáról beszélünk.
Nyitókép: Milan Mojsilović vezérkari főnök (jobbról) is támogatja a sorkatonaság visszaállítását, fotó: Beta (archív)
