A Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Szövetség (NALED) és a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (SIDA) éves felmérése szerint a polgárok 94 százaléka vallja azt, hogy a közbeszerzéseket szigorúan ellenőrzött keretek között kell lebonyolítani. A tavaly október és december között elvégzett felmérésben nemcsak a polgárokat kérdezték a közbeszerzéssel kapcsolatos álláspontjukról, hanem a megrendelőket és az ajánlattevőket egyaránt.
Tavaly mindössze a polgárok harmada volt legalább részben tájékozott a közbeszerzés rendszeréről. Ez jóval alacsonyabb arány, mint egy évvel korábban, emelte ki a felmérés ismertetésének alkalmával tegnap Belgrádban Predrag Kurčubić, az Ipsos Strategic Marketing piac- és közvélemény-kutató ügynökség vezérigazgatója. Elmondta, a megkérdezettek 51 százaléka elsősorban a közszolgálati televízióból tájékozódott, 31 százalékuk a közösségi médiából, míg a többiek a hírportálokon és a nyomtatott sajtóból. A közbeszerzésekkel kapcsolatos értesülések tekintetében a polgárok elsősorban a minisztériumok tájékoztatásában bíznak (32%), következő a sorban a média (26%), míg a civil szervezetek tájékoztatása iránt a megkérdezettek 25 százaléka van bizalommal. Másrészről a polgárok bizalmatlansága a helyi önkormányzatokkal és a közvállalatokkal szemben a legnagyobb, mondta Kurčubić, s rámutatott, a megkérdezettek 77 százaléka szerint közbeszerzés révén elsősorban egészségügyi projektumokat kellene finanszírozni, 53 százalékuk az oktatási projektumokat tartja különösen lényegesnek, míg fontosság szempontjából az infrastruktúrát említették a harmadik helyen. A polgárok 50 százaléka szerint transzparens a közbeszerzések folyamata.
Ami a megrendelőket illeti, nagyjából 50-50 százalékos a közbeszerzés tekintetében tájékozott és tájékozatlanok aránya. A megrendelők 25 százaléka vallja azt, hogy a közbeszerzés rendszere bonyolult, 50 százalékuk szerint az értékelés fázisa a legnagyobb kihívás. A megrendelők 80 százaléka tartja transzparensnek a rendszert.
Az ajánlattevők háromnegyede elégedett a jogi kerettel, valamint az ePortal működésével és az ajánlattevők nyilvántartásával. Az ajánlattevők 50 százaléka vallja azt, hogy a közbeszerzések rendszere transzparens.
Kurčubić elmondása szerint az elmúlt három évben a közbeszerzések zömében a legalacsonyabb ár értékelési szempont érvényesült, egyéb elbírálási kritériumot a közbeszerzések 16 százalékában alkalmaztak. A megrendelők nem szívesen döntenek a minőség értékelési szempont alapján, mivel ezt kockázatosnak tartják.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
