Az államvezetés képviselőinek jelenlétében tegnap Nišben elhelyezték a Tudományos és Technológiai Park második blokkjának alapkövét. Az állam 25 millió eurót ruház a projektumba, a munkálatok a tervek szerint 2025 októberéig fejeződnek be.
Már 2016-ban felvázolták Niš fejlesztésének alapjait, azóta folyamatosan a megvalósításra összpontosítottak, emelte ki Ana Brnabić ügyvezető miniszterelnök. Hozzátette, Niš vonatkozásában az a terv, hogy a korszerű technológia és az elektronikai ipar központjává avanzsáljon, elsősorban éppen a tudományos és technológiai parkban működő vállalatok révén.
Szavai szerint az új fejlesztések mellett fontos a több évtizede megkezdett projektumok befejezése, ilyen például az egyetemi kollégium. Sem a Niši Egyetem, sem a város nem fejlődhet, ha nincs kollégium, nyomatékosította. Az sem mellékes szempont, hogy a városban a jövőben nem lehetnek befejezetlen, szürke épületek, amelyek a valamikori érdektelenségről tanúskodnak, hangsúlyozta a kormány első embere, aki hiszi, hogy a város idővel a technológiai fejlesztések egyik központjává nőheti ki magát a térségben. Brnabić ígéretet tett arra, hogy Nišben belátható időn belül lakásokat építenek a kutatók számára, valamint a vasútfejlesztés vonatkozásában is beruházásokat helyezett kilátásba.
A helyi tudományos park továbbépítését szinte pontosan egy évvel ezelőtt jelentették be. Brnabić akkor elmondta, hogy a meglévő részlegbe 12 millió eurót ruháztak be, szavai szerint ez az összeg három éven belül megtérül. Az akkori nyilatkozatok értelmében a létesítmény 50 vállalatnak ad otthont, ezek nagyjából 500 személyt foglalkoztatnak. Két év alatt a vállalatok 200 új, elsősorban innovatív terméket dolgoztak ki, hangzott el.
E-BETEGSZABADSÁGGAL A VISSZAÉLÉSEK ELLEN
Az alapkőletételt követő sajtótájékoztatón kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy több külföldi beruházó – elsősorban éppen Nišben – alkalmazottaik betegszabadságának, illetve az orvosi eljárás szabályosságának rendkívüli felülvizsgálatát kérte, a szakszervezetek ezt viszont nyomásgyakorlásként élik meg. Ha valaki betegszabadságra megy, de valójában nem beteg, azt nem lehet nyomásgyakorlásként definiálni, jegyezte meg Brnabić. Rámutatott, a betegszabadság intézményével visszaélő munkavállalók mindenekelőtt azoknak a foglalkoztatottaknak ártanak, akik valóban betegek, ám a kártékony gyakorlat a külföldi beruházók Szerbiából való kivonulását is eredményezheti. Brnabić szerint Niš valóban élen jár a betegszabadságok tekintetében, leszögezte, hogy az állam nem nézi tétlenül a visszaéléseket. Hiszi, hogy a majdani e-betegszabadság a visszaélésekkel szemben is hatékony lesz.
BRNABIĆ ELUTASÍTJA AZ ELLENZÉK ÉRVEIT
A belgrádi városi képviselő-testület alakuló ülésének elnapolásával kapcsolatban Brnabić kifejtette: nem érti, hogy az ellenzék miért saját győzelmeként ünnepli e fejleményt. Nem egyértelmű, miért jó bárkinek is, hogy az ország egyik legfontosabb helyi önkormányzatában elodázták a képviselő-testület megalakulását. A Szerbia az erőszak ellen csoportosulás politikájának alapja az erőszak, ezt már a képviselőház alakuló ülésén is szemléltették, nyomatékosította. Brnabić szerint az ellenzéknek nincs stratégiája, vagy víziója, egyetlen céljuk a feszültségkeltés.
Brnabić ismét cáfolta, hogy a hatalmi pártok elcsalták a december 17-ei választásokat. Az ellenzék csak azt követően kezdett elégedetlenkedni, hogy szembesültek vereségükkel, érvelt, s hozzátette, az előző választások és a 2023. december 17-e között eltelt időszakban 0,8 százalékkal növekedett a Belgrádban választójoggal rendelkező polgárok száma, ez viszont a statisztikai hiba szintjén van. A szavazatgyűjtő bizottságok tagjainak 89 százaléka az ellenzék képviselője volt, továbbá több mint 5 ezren figyelték meg a választásokat, míg az ODIHR előzetes jelentésének értelmében a szavazóhelyek 93 százalékán szabályszerű volt a folyamat, érvelt tovább Brnabić.
Nyitókép: A tegnapi alapkőletételen (Fotó: Beta)
