Hatalmas lépés ez a választói névjegyzékbe, illetve a választói folyamatokba vetett hit visszaszerzése irányában, mégis csak az első lépés, emelte ki Zoran Lutovac, a Demokrata Párt képviselője (a felvételen) a köztársasági képviselőház pénteki második rendes ülésén, amikor a parlament napirendjén többek között a választói névjegyzékről szóló törvény módosítása szerepelt, ami a hatalmi és ellenzéki parlamenti pártok a választási körülmények javítása érdekében folytatott párbeszéde eredményeképpen került megvitatásra.
Április elején Ana Brnabić házelnök kezdeményezésére az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által, a december 17-ei választások után, a választási folyamatok javítása érdekében tett ajánlásokat vitatták meg a hatalmi és ellenzéki parlamenti pártok a civil szervezetekkel. Az ellenzék három követelést fogalmazott meg. Az egyik a helyhatósági választások azonos napon való megszervezésére vonatkozott, aminek kapcsán szükséges törvénymódosításokra még áprilisban sor került, így minden önkormányzatban június 2-án választhatnak a polgárok. A másik követelés a választói névjegyzék átvilágítására vonatkozott, illetve annak változásainak figyelemmel követésére. Mindkét követelés a szervezett belső migrációkkal való visszaélés megakadályozását célozta meg.
Beta
Lutovac, az ellenzék 37 képviselője által beterjesztett törvénymódosítás ismertetése során hangsúlyozta, a változtatásokkal szeretnék visszaszerezni a polgárok választói névjegyzékbe vetett hitét, ezzel pedig a választási folyamatokba vetett hitét. Ugyanakkor kiemelte, hogy a választói névjegyzéket és a választási folyamatokat érintő bizalmatlanság nem új keletű, hosszú évekre tekint vissza és csupán a felmerülő problémák egy szegmense.
Az ODIHR-ajánlások kapcsán számos párbeszéd indult, különböző formátumban. Lutovac rámutatott, éppen a választói névjegyzékről szóló követelés volt az, amelyre a hatalom azonnal ígéretet adott, most pedig ezt az ígéretet konkretizálják a törvénymódosításokon keresztül. Ez alapján az előttünk álló, június 2-án tartandó önkormányzati választásokon azok, aki 2023. július 3-án változtatták meg a lakhelyüket, nem szavazhatnak új címükön, abban az önkormányzatban tudják leadni a voksukat, ahol azt megelőzően tették. Lutovac hangsúlyozta, ez a meghatározás csak az idei helyhatósági választásra vonatkozik, hiszen ezzel szeretnék megakadályozni a decemberben feltételezett visszaéléseket. A jövőbeli választások során viszont már több állam szabályozásaival összhangban, a polgárok 6 hónapig nem tudnak az új lakhelyükön szavazni. A módosult előírások szerint hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, miszerint a tartózkodási hely alapján is lehetett szavazni. Az új előírások hatályba lépésével csakis a lakhely alapján adhatják le a polgárok a voksukat.
Lutovac elmondta, hatalmas lépés ez a törvénymódosítás, de a munkát folytatni szeretnék a választási feltételek javítása érdekében. Ezért egy olyan utasítást szeretnének kidolgozni, amelyet a Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületnek (REM) követnie kell a választások lekövetése során. Az ellenzék követelni fogja a REM tagjainak egyéni felelősségvállalását is.
A parlamenti vita során a felszólaló ellenzéki képviselők arra mutattak rá, hogy követeléseikkel a választások elcsalását szeretnék a jövőben megakadályozni, és lehetővé tenni a választópolgárok valós akaratának érvényesítését. Voltak ugyanakkor olyan ellenzéki pártok is, amelyek rámutattak az új rendelkezések alkotmányba ütköző részére, továbbá olyanok is, akik garanciát követeltek a törvényes előírások alkalmazására. Más pártok ugyanakkor kiemelték, alapvető törekvéseikkel azt szeretnék elérni, hogy senkinek se legyen kifogása a választások eredményére és senki se vonja kétségbe azok törvényességét. A Szerb Haladó Párt álláspontját Milenko Jovanov, a párt frakcióvezetője ismertette, miszerint a törvénymódosítások feleslegesek és az ellenzék felelőtlenül nyújtotta be. Konfúziót teremtenek majd a választók között, mégis ők is támogatják azokat, az ország stabilitásának megőrzése érdekében.
Nyitókép: Beta
