Modern kori szakmai kihívások

AZ ESEMÉNYHEZ GALÉRIA IS KAPCSOLÓDIK.

– Évtizedekkel korábban könnyebb volt újságírónak és politikusnak is lenni, akkor még nem éltük az álhírek korszakát, nagyobb közönséget lehetett elérni egyetlen interjúnak, nyilatkozatnak köszönhetően, s a közösségi hálózatokon sem kellett versenyt folytatni – fogalmazott dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kishegyesi Kátai-tanyán megtartott, Magyar Nemzeti Tanács által szervezett szombati I. Délvidéki Médiatalálkozón, melyen a politikai élet képviselői között jelen volt Juhász Bálint, a VMSZ Intézőbizottságának elnöke és a tartományi parlament elnöke, de Fremond Árpád, az MNT elnöke is.

A szervezők hagyományteremtő szándékkal hozták létre a médiatalálkozót, melyen az újságíró társadalom képviselői a megszokottnál kötetlenebb formában tehettek fel kérdéseket a politikusoknak, akik azt megelőzően ismertették meglátásaikat az aktuális témákkal kapcsolatban. Pásztor Bálint hangsúlyozta, manapság a valóságábrázolás módja a meghatározó: mit emelünk ki, mire helyezzük a hangsúlyt, elhallgatunk-e valamit. A politikus és az újságíró egymás konkurense is lett a közösségi média miatt, hiszen a politikusok ott állandó jelleggel számolnak be bejegyzéseikben a történésekről. A modernebb lehetőségek sajnos egyes műfajok eltűnését, kiveszését is magukkal hozzák, így ma már egyre kevesebb az elemző jellegű írás, az objektivitás szabályainak megfelelő megközelítést alkalmazó tényfeltáró írás. Az újságírónak és a politikusnak egy nagy közös felelőssége is van: a vajdasági magyar ember azt látja a világból, amit elmond a sajtó és a politikum, értékelte Pásztor.

Egy új információval is gazdagabbak lehettek a jelenlevők: Juhász Bálint a Magyar Szó kérdésére válaszolva ismertette, hogy a jövőben Tóth Zoltán tölti majd be a tartományi mezőgazdasági titkárhelyettesi tisztséget, miután Ótott Róbert az új vajdasági kormányban oktatási, jogalkotási és nemzeti közösségi titkár lett. Lapunk másik, a vajdasági hatalom és ellenzék közötti egyre rosszabb viszonyát firtató kérdésére válaszolva elmondta, szerinte rossz döntéseket hozott az oppozíció akkor, amikor a parlamenti alelnöki tisztségektől elállt, vagy akkor, amikor bojkottálta a kormányválasztó ülést, mégis, nem lát egyelőre olyan veszélyt, hogy az újvidéki ülések a belgrádiakra kezdhetnének hasonlítani, esetleg egészen kocsmai szintre süllyedhetnének.

Fremond Árpád, az MNT elnöke kiemelte, miután a tanács meghozta a szükséges stratégiákat, most azoknak az alkalmazása, megvalósítása következett be, ennek egyik jele ez a médiatalálkozó is. A sajtónak kisebbségi létben nem csupán tájékoztató, hanem identitásmegőrző szerepe is van, mutatott rá, s kiemelte, a tanács a jövőben hangsúlyosabban foglalkozik majd a tájékoztatás kérdéskörével.

Tartalmas előadásokat is hallhattak a jelenlevők. Dr. Kenyeres Attila Zoltán, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusának előadása az álhírekről és a médiamanipulációról szólt, majd Malatenszki Dávid, a Studio Present digitális szolgáltatásokat nyújtó ügynökség szakértőjének előadása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekre világított rá. Az előbbiben elhangzott, az álhírek egyáltalán nem új keletűek, még ha nem is nevezték mai nevén azokat, már Prokopiosz is alkotott ilyesmit, de eszünkbe juthat Drakula gróf vagy az „aranygyökérzetű” magyar szőlőtőkék esete is. Az újabb korban a bulvársajtóval kezdett magának teret hódítani az ellenőrizetlen tartalom, mely aztán álhírré „nőtte ki magát”. Fontos az olvasott hírek esetében ellenőrizni, van-e impresszuma az adott oldalnak, szerkesztőkkel, újságírókkal, arcképekkel ellátva. Nehéz a harc az álhír ellen, a közösségi médiában ugyanis „bárkiből lehet újságíró”, mindenki közölhet mindent, s csak az emberi megítélésen múlik, a hazugságot elhiszi vagy sem, magyarázta Kenyeres. Malatenszki az MI rohamos fejlődését ábrázolva kiemelte, a ChatGPT tavalyi 3.5-ös verziója még 175 milliárd szinapszist tartalmazott, ami lényegében azt jelenti, ennyi emberi agysejt közötti kapcsolatot tudott megjeleníteni. A jelenlegi 4.0-s verzió már 10 billiót tartalmaz, vagyis egy év alatt bő ötvenszeres volt a fejlődés. Ennek ellenére, szerinte, egyelőre nem kell az MI olyan szintű térhódításától tartani, ami eltörölhetné az újságíró szakmát, az MI arra képes, amire megtanítja az ember.