Két éven át tartó felújítási munkálat után a közelmúltban megnyílt a belgrádi Kalemegdan legnevesebb kapujaként emlegetett Zindan-kapu. Még 2005-ben megkezdődtek a felújítás előkészítését célzó kutatómunkák, melynek során az számított prioritásnak, hogy a későbbiekben a rekonstrukció megfelelően elvégezhető, maga a műemlék pedig maradéktalanul hiteles legyen. Ami fontos információ lehet az ide látogatóknak: mostantól áthaladhatnak a Kalemegdannak ezen a részén, mivel megszűntek a lezárások.
A belgrádi Városi Műemlékvédelmi Intézet azért kezdett el 2005-ben ezen a területen kutatni, alapos vizsgálatokat végezni, hogy szavatolni tudja a konzerválás alapelveinek betartását, vagyis, hogy biztonságosnak számítsanak a beavatkozások, s amennyire csak lehetséges, az ilyen terekben végbemenő változtatások valóban minimálisak legyenek, és kizárólag a funkcionalitás szolgálatában álljanak. A cél elvégre az volt, hogy minél színvonalasabban tudják bemutatni ezt a műemléket a látogatóknak – jelentette ki Maja Nikolić, az intézetnek erőddel megbízott műemlékvédelmi szakértője.
A Zindan-kapu a belgrádi vár számos kapujának egyike, amely a szomszédos erődítményekkel egységben, a Duna felőli középkapuként épült meg. A belső oldalon a Despot-kapuhoz, a külső oldalán a Leopold-kapuhoz kapcsolódik. A XV. század derekán épült. Jellegzetessége, hogy két kerek bástya között helyezkedik el, amelyek a belgrádi erőd leghíresebb és legimpozánsabb kapujává teszik. Korábbi régészeti kutatások alapján megállapították, hogy a Zindan-kapu négy fázisban élt túl jelentős változásokat.
Belgrád korábbi gyors fejlődését Stefan despota 1427-ben bekövetkezett halála szakította meg. Egy szerződés értelmében visszaadták a magyaroknak Belgrádot, a város és a vár a dél-magyarországi határ védelmi rendszerének kulcsfontosságú erődítményévé vált. A Felsőváros egykori főkapuja előtt épült, két török ostrom között, 1440-től 1456-ig, gyakorlatilag egy időben az Alsóváros keleti kapujával. A kapu kísérőtornyokkal, a hideg fegyverről a lőfegyverre való átállás erődrendszerének részeként jött létre abban az időben, amikor az első ágyúkat bevezették az erődök védelmébe, és az erődítményt ezekhez kellett igazítani. Sánccal körülvéve hét lövegből álló lővonalnak volt helye, amely akkoriban az egyik legmodernebb európai megoldást jelentette. Bár a belgrádi erődítmény további megerősítésének jelentősebb munkálatai ebben az időszakban szüneteltek, Zsigmond király uralkodása alatt nagy figyelmet fordítottak a védelmére, így a város jól el volt látva védelmi tüzérséggel – áll a kapuval kapcsolatos történelmi értekezésekben. Az 1521-es török hódítás után egészen a XVII. század végéig a belgrádi erőd jelentős bővítése nem történt meg. A nevét a korábbi bebörtönzés és rabszolgaság szinonimájaként a XVIII. században kapta, amikor az oszmánok kazamataként használták (törökül: zindan).
Az új korszak a törökök elleni háborúval kezdődött. A XVIII. századi harcok középpontjában álló kulcsfontosságú erődítményként az erődöt háromszor újjáépítették. A régi várat lebontották, a középkori sáncok nagy részét új erődítmények borították. Az osztrák–magyar fennhatóság alatt, 1717 és 1739 között, az új, modern erődítmények megépítése után, a belgrádi vár Európa egyik legerősebb katonai erődítménye volt. Nicolas Doxat de Démoret svájci habsburg tábornok tervei alapján készült.
A Zindan-kapu egy íves kapuból áll, két félkör alakú bástyával, amely körülveszi a kaput és a hidat. Az átjáró alapja négyzet alakú. Az oldalfalakon a kapuátjáró szintjétől 1,25 m magasságban ablak nyílik. A Felsőváros keleti kapuja felé vezető belső kapu mögött, bal és jobb oldalon találhatók az oldalfolyosók bejáratai, amelyek a tornyok különböző emeleteire vezetnek. A tornyok formájukban és rendeltetésükben azonosak. A felső részeik fogazatban végződnek, nyílásokkal, különleges menedékként olyan fegyveres egységek számára, amelyek hatékonyak, funkcionálisak voltak az ellenség visszaverésében.
A Zindan-kapu nem régi újranyitási ünnepségén korabeli öltözéket viselő „vitézek” is részt vettek (Fotó: Beta)
Nyitókép: A Nicolas Doxat de Démoret tervei alapján készült bástyapáros és átjáró a Kalemegdan legismertebb kapuja (Fotó: Beta)
