Megkezdte pénteken kétnapos szerbiai látogatását Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Aleksandar Vučić társaságában ellátogatott a HTEC Group technológiai vállalatba. Itt az IPA-program és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (The European Bank for Reconstruction and Development-EBRD) révén megvalósuló projektumokról tartottak bemutatót. Közösségi oldalán Vučić úgy fogalmazott, az említett vállalatban a legkorszerűbb technológiákat alkalmazva dolgoznak a fiatal, szakképzett és tehetséges munkatársak. Köszönetet mondott az EBRD-nek, amiért támogatta a HTEC Group projektumait, hozzájárulva a vállalat gyorsabb növekedéséhez. A HTEC startup vállalatként kezdte a belgrádi üzleti inkubátorban, mostanra pedig globális szinten meghatározó vállalattá nőtte ki magát, hangsúlyozta Vučić.
Ezt követően Vučić és von der Leyen négyszemközt tárgyaltak, később az Európai Unió és Szerbia küldöttsége egyeztetett, majd von der Leyen és az államfő sajtótájékoztatón tájékoztatták a közvéleményt a körbejárt témákról. Vučić köszönetet mondott von der Leyen eddigi támogatásáért, és abbéli reményének adott hangot, hogy az EB elnökének második mandátumát hasonló hozzáállás jellemzi majd. Őszintén beszélgettek mindenről, kitérve azokra a témákra is, amelyek vonatkozásában Szerbia és az EU eltérő álláspontot képvisel, hangsúlyozta a szerb elnök. Hozzátette, Szerbia nem módosít eddigi külpolitikáján, ez azt jelenti, hogy az uniós csatlakozás prioritás marad, Belgrád igyekszik végrehajtani minden szükséges reformot. Leszögezte, Szerbia tudatában van kötelezettségeinek, úgy a joguralom, a jogállamiság és az igazságügy, mint az egyéb területek vonatkozásában. A geopolitikai helyzetről szólva, arról tájékoztatta von der Leyent, hogy Szerbia számára elsődleges szempont az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi közjog alapelveinek rendszere. Koszovóról szintén beszélgettek. Újfent tájékoztatta az EB-elnököt Belgrád álláspontjáról.
A Szerbia és az EU közötti árucsere-forgalom tavaly elérte az 50,8 milliárd eurót, az idén feltehetőleg további növekedést jegyeznek majd, hisz az EU Szerbia legfontosabb partnere, emelte ki Vučić. Hangsúlyozta, az EU-val közösen megvalósított közlekedési infrastrukturális projektumok rendkívüli jelentőséggel bírnak, külön említést érdemel a Belgrád–Niš vasút korszerűsítése. Szerbia hálás az összes anyagi segítségért, így a Nyugat-Balkán növekedési terve keretében rendelkezésre álló támogatásért is. Szerbia reméli, hogy az év végéig a csatlakozási tárgyalásokban megnyithatják a 3-as tárgyalási klasztert, húzta alá Vučić. Hozzátette, von der Leyen megismételte, az EU abban bízik, Szerbia a jövőben az eddigiekhez képest kifejezettebben hangolja össze külpolitikáját az unióssal.
Ursula von der Leyen kifejtette, a Szerbia és az EU közötti kapcsolatok egyre erősebbek, ezt szemléltetik az árucsere-forgalommal kapcsolatos mutatók is. A nyugat-balkáni növekedési terv a térség országai az EU-hoz való közelítését, illetve gazdaságaik az egységes uniós piacba való fokozatos integrálását hivatott segíteni, emelte ki. Rámutatott, a térség országainak reformtervet kellett elkészíteniük, ez megtörtént, így a jövőben a megvalósításra összpontosíthatnak, hangsúlyozta von der Leyen. Emlékeztetett, a növekedési terv keretében rendelkezésre álló 6 milliárd euróból 1,6 milliárd euró Szerbiát illeti meg. Hozzáfűzte, az a terv, hogy a térség 2025-ben csatlakozhat az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) rendszeréhez.
Az E-mobilitás és a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében ugyancsak fontos a Szerbia és az EU közötti együttműködés, jó, hogy Szerbia elkötelezett az említett területen, mondta a folytatásban von der Leyen. Szavai szerint a szerb–uniós partnerség az említett területen várhatóan 27 ezer új munkahelyet teremt és 6 milliárd euróval járul hozzá a GDP növekedéséhez. Rámutatott, Szerbiában mindenki biztos lehet abban, hogy a környezetvédelem az egyik legfontosabb szempont az EU számára. Emellett rendkívül fontos a négy éve megkezdett beruházási terv, ennek keretében eddig nagyjából 5 milliárd euró értékben valósultak meg beruházások, mindenekelőtt a tiszta energia és a digitális átalakulás területein. A felsorolt programok mind Szerbia uniós integrációját hivatottak előrébb vinni, Szerbia továbbra is a csatlakozás elkötelezettje, nyomatékosította von der Leyen. Az EB elnöke a folytatásban a Szerbia foganatosította reformintézkedéseket méltatta a demokratikus mechanizmusok és a joguralom területein, majd ezzel összefüggésben megjegyezte, az EU azon dolgozik, hogy az év végéig megnyílhasson a 3-as klaszter.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli a szerbiai delegáció részvételét a kazanyi BRICS-csúcstalálkozón, von der Leyen megjegyezte: számára magáért beszél a tény, hogy a csúcstalálkozó napjaiban Vučić Belgrádban vendégül látta Görögország és Lengyelország miniszterelnökeit, de az is, hogy Szerbia az EU-val közösen valósít meg projektumokat.
Ursula von der Leyen később Miloš Vučević miniszterelnökkel is találkozott, majd később munkavacsorán vett részt.
Nyitókép: AP via Beta
