A közéletben újabb és újabb arcok tűnnek fel, és miközben az ő előéletükkel van a közvélemény elfoglalva, megfeledkezünk a korábban magas pozíción levő személyekről. Pedig többségük továbbra is aktív.
A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) emlékeztet arra, hogy Szerbiában a korrupcióellenes törvény értelmében a korábban köztisztséget betöltő személyek tisztségük megszűnése után két évig a Korrupcióellenes Ügynökség jóváhagyása nélkül nem tölthetnek be olyan munkakört, amely kapcsolatba hozható a korábban betöltött tisztséggel, elkerülve ezzel az összeférhetetlenséget, érdekütköztetést. Hogy a volt funkcionáriusok további alkalmazása mennyire gyakori dolog, arra a Korrupcióellenes Ügynökséghez adatai is rámutatnak. Ugyanis 2018-tól 2021 júniusának végéig összesen 98 kérvény érkezett olyan személyektől, akik korábban köztisztséget töltöttek be, és a továbbiakban is azt tennék.
A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ Filip Brankovićnak, a Szerbiai Telekom korábbi végrehajtó igazgatójának helyzetét vizsgálta meg, miután megszűnt az állami vállalatban betöltött funkciója. A CINS rámutatott, hogy Branković esetében a Korrupcióellenes Ügynökség 2020 decemberében elutasítóan véleményezte, hogy alkalmazást vállaljon a Roaming Networks magánvállalatban, hiszen a Szerbiai Telekom számos esetben együttműködött a magánvállalattal. Ennek ellenére Branković ez év januárja óta a Roaming Networks vezető beosztásban levő alkalmazottja.
Kiemelik, Banković a PC Press folyóiratnak nyilatkozott legutóbb az új vállalata nevében a jövőbeli terveikről, mégpedig az ötödik generációs mobilhálózat bővítéséről, az 5G hálózatról, amit korábban éppen a Szerbiai Telekom projektjeként mutatott be.
A CINS arra is rámutat, hogy ebben ez esetben Brankovićnak pénzbüntetést sem tudnak kiszabni annak a korrupcióellenes törvényre vonatkozó szakasznak a tolmácsolása miatt, amit a köztársasági képviselőház hozott meg ez év februárjában, így az eljárást is megszüntették a volt vezérigazgató ellen.
Az oknyomozó központ rámutat arra, hogy a 2018 és 2021 júniusa között benyújtott kérvények közül 51 esetben a Korrupcióellenes Ügynökség jóváhagyta az adott foglalkoztatásra szóló kérvényt, 20 esetben viszont első fokon visszautasította, illetve 27 esetben még nem született döntés.
A legtöbbször, 23 esetben az ügynökséghez a miniszterek segédjei, illetve a volt miniszterek fordultak. 21 kérvényt az állami igazgatóságok, ügynökségek, közvállalatok igazgatói, illetve helyetteseik nyújtották be.
Köztük van Rasim Ljajić volt kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter is. Az év elején a Korrupcióellenes Ügynökség jóváhagyását kérte, hogy tanácsadói szolgáltatásokat nyújtson a török Bayegan group vállalatnak. A foglalkoztatását ugyan Tatjana Matić jelenlegi idegenforgalmi miniszter közbenjárásával az ügynökség jóváhagyta, de a foglalkoztatásra nem került sor. Ljajić erról a CINS-nek úgy nyilatkozott, hogy a jóváhagyás kiadása sokáig elhúzódott, így a török vállalat elállt szándékától.
Mint arra a CINS rámutat, a legtöbb a foglalkoztatásához szükséges jóváhagyást a pénzügyminisztérium egykori alkalmazottjai kérvényezték. Általában konzultációs társaságoknál, vagy nemzetközi szervezeteknél, vagy a közszféra más területein vállalnak munkát.
A Blic napilap korábban közzétett írásában, melyben a korábbi pénzügyminiszterek mandátumuk utáni foglalkoztatásával foglalkoztak, kiemelik, hogy Dušan Vujović, aki 2014 és 2018 között volt pénzügyminiszter, korábban pedig rövid ideig gazdasági miniszter, ma az Amerikai Egyesült Államokban él és a Világbank konzultánsaként dolgozik, jelenleg az észak-afrikai országok pénzügyi konszolidációját érintő ügyeken.
A napilap arról is tud, hogy Božidar Đelić, aki 2001-től 2004-ig, majd pedig 2007 és 2011 között volt gazdasági és pénzügyminiszter, illetve kormányalelnök, 2014-től a párizsi Lazar beruházási bank menedzsmentjének tagja. Egyébként ez a bank a szerbiai Kommerciális Bank eladásánál konzultánsként vett részt, illetve ez a bank tanácsolta a Nikola Tesla Repülőtér esetében is a koncessziós eladást, amit végül a francia Vinci Airport kapott meg. Božidar Đelićről azt is írják, hogy tíz éve nem exponálja magát a politikában.
Lazar Krstić rövid ideig, 2013-től 2014-ig volt pénzügyminiszter Ivica Dačić kormányában. Ő volt az első, aki a szigorú pénzügyi fegyelem alkalmazását szorgalmazta. Miniszteri posztja előtt a New York-i McKinsey & Company konzultáns cégnél dolgozott, és a kormányban betöltött funkciója után oda is tért vissza. Ám 2019-től újra Szerbiában tevékenykedik, a belgrádi Közgazdasági Kar munkaadók tanácsának tagja.
Mlađan Dinkić 2000 és 2003 között a Szerbiai Nemzeti Bankot kormányozta, ezt követően pedig 2004-től 2006-ig, és 2012 és 2013 között pénzügyminiszter volt. Időközben, 2007 és 2011 között gazdasági és regionális fejlesztési miniszter volt. Napjainkra visszavonult a nyilvánosság elöl. A Blic úgy tudja, hogy az MD Solution vállalat, amelyben többségi tulajdona van, 2018-ben 12 hónap alatt 29,1 millió dinárt (244 000 eurót) keresett meg, miközben egy évvel korábban az éves nyereség 2,5 millió dinár volt. Továbbá működtet egy számítógépek és IT-felszerelés kereskedelmével foglalkozó céget is, az MD2 Digitalt, amit 2018-ban alapítottak. Az első évben a nyereség csupán 16.000 dinár volt, de 2019-ben már 16,6 millió dinárra gyarapodott. Dinkić jelenleg a Sberbank igazgatóbizottságának is tagja.
Mirko Cvetković 2007 és 2008 között volt pénzügyminiszter, majd pedig 2011-től 2012-ig. Ő is gazdasági tanácsadással foglalkozik jelenleg, mégpedig a Blic legutóbbi információi szerint a Világbank Kelet-Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó, a magánszektor fejlesztésével foglalkozó szektorában. Ő is jelen volt tavaly a kopaoniki bizniszfórumon.
