A környezetvédelmi aktivisták hiába tüntettek kedden a köztársasági képviselőház épülete előtt Belgrádban, és hiába követelték a képviselőktől, hogy vegyék le napirendről a területkisajátítással foglalkozó törvényt, ez nem történt meg. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter a tegnapi ülés napirendjén szereplő 14 törvény ismertetésekor többek között rámutatott arra is, hogy a területkisajátításról szóló törvény módosítása az állam érdekeit szolgálja, hiszen pontosabban definiálja a kisajátítás felhasználóinak jogait, illetve az adott tulajdon feltételeit, rövidebb lesz az eljárás, és az illegálisan felépített létesítmények ügye is könnyebben rendezhető.
Elmagyarázta, hogy azon ingatlanok esetében, melyek a közjót szolgálják, a törvény pontosan meghatározza azt is, hogy ki alkalmazhatja a kisajátítást, és ezáltal például a már meglévő létesítmények felújításának eljárása is felgyorsul.
A törvény módosítása azonban rámutat arra, hogy a kormány meghatározhatja a közérdeket abban az esetben is, ha az ingatlanok kisajátítása az ásványkincsek kiaknázásához, a környezet megóvásához és a természeti katasztrófák elleni védekezéshez szükséges.
A képviselők felszólalása során több esetben is szóba került a Rio Tinto angol–ausztrál óriásvállalat beruházása, amely lítiumbánya létrehozását tervezi. Míg a hatalmi pártok cáfolták annak lehetőségét, hogy a törvénymódosításra éppen miattuk lenne szükség, Vladan Glišić független képviselő a polgárok aggodalmát hangsúlyozta a törvénymódosítás kapcsán.
Nedimović ismertette a jogi személyek által megvalósított nyereséget szabályozó törvény módosítását, amibe az intellektuális tulajdon is bekerült. Módosítják a járulékadóról szóló törvényt, eszerint 0,5 százalékkal csökken a nyugdíjalapra számolt járulék.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője az eurointegrációs bizottság nevében a vámtörvény módosítása kapcsán kiemelte, hogy bár a törvény 2018-ban lépett hatályba, legutóbb tavaly módosították. Akkor teljes mértékben összehangolták az Európai Unió előírásaival, de további műszaki jellegű módosításra is szükség van, s erre az Európai Bizottság országjelentése is rámutatott, annak ellenére hogy a vámtörvény jó osztályzatot kapott a jelentésben. A vámrendszer fejlesztésén és az országos vámszolgálat IT-rendszerén kell dolgozni, hogy integrálni lehessen az EU rendszerébe. Elmondta ugyanakkor, hogy újabb törvények összehangolására is szükség lesz, hiszen a gyakorlatban például a vámterminálokban továbbra is megfizettetik a teherautók tartózkodási díját, ez azonban nincs összhangban a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt kötelezettségekkel.
Napirenden szerepelt a 2020. évi költségvetés zárszámadása is. Ennek kapcsán Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője örömmel konstatálta, hogy a képviselőház, eleget téve a törvényelőírásoknak, 2019 óta minden évben megvitatja az előző évi állami költségvetés zárszámadását. Kitért többek között az autonóm tartományban és az önkormányzati egységekben foglalkoztatottakkal foglalkozó törvény módosítására is. Elmondta, hogy a jogi keret lehetőséget nyújt az érdem és a szakmai fejlődés alapján történő foglalkoztatásra. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a törvény lehetővé teszi az Alkotmány azon szakaszának alkalmazását, amely hasonló feltételek mellett előnyt ad a kisebbséghez tartozó jelentkező foglalkoztatására. Kiemelte, Vajdaságban szeptember 30-áig a kisebbségi jelenlét a közfoglalkoztatottak körében még mindig a lakosság arányát tekintve alul marad. Például a lakosság 13 százaléka magyar nemzetiségű, de a tartományi és az önkormányzatok egységeiben a foglalkoztatottak aránya csupán 4,52 százaléka tartozik ehhez a kisebbséghez. Szavai szerint a törvényes előírások következetes alkalmazásával javulhatna a helyzet.
Fremond Árpád, a VMSZ képviselője a mezőgazdasági törvény módosításáról beszélt. Kitért az IPARD nyújtotta lehetőségekre. Elmondta, hogy a mezőgazdasági termelők az IPARD II alapban rendelkezésre álló összegeknek csupán a 30 százalékát használták ki. Az októberi adatok alapján az IPARD II alapból 771 projektum megvalósítását hagyták jóvá, 129 millió euró értékben, ebből 458 projekt esetében történt meg a kifizetés, aminek az értéke 25 millió euró. Jó hír, hogy az alapban rendelkezésre álló összeget 2023-ig lehet kihasználni. A gazdák bátortalanságának egyik legnagyobb oka, hogy a mezőgazdasági fejlesztések költségeinek száz százalékát a termelőknek kell előteremteni, ebből térítettek vissza a projekt jóváhagyása után 50-60 százalékot. Pozitívnak ítélte meg a törvénymódosítást, miszerint ezúttal beruházás esetén a befektetett érték 50 százalékát előlegben megkapják azon két közfelhívás pályázói is, akiknek még nem adtak ki végzést.
Módosul a járművek megadóztatása is. Gyivánovity Dániel, VMSZ-képviselő üdvözölte a törvénymódosítást, hiszen korábban már több alkalommal is rámutatott a törvény visszásságára. Ezúttal örömmel számolt be arról, hogy az 5–8 éves járművek esetében 25, a 8–10 éves autók esetében 40, a 10 évnél régebbi (20 évnél fiatalabb) autóknál 65 százalékkal csökkentik az adót január 1-jétől. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megoldást találnak az oldtimerek ügyére is.
