Az újabb generációk szolidaritást éreznek a háborús bűnösök és gonosztetteik iránt, ezt pedig a volt Jugoszlávia területén létrejött államok politikai elitjei érték el, jelentette ki pénteken egy, a jugoszláv utódállamok jogállamiságának helyzetével foglalkozó belgrádi konferencián Nataša Kandić, a Humanitárius Jogi Alap alapítója. Mint mondta, a médiatérben valósággal hemzsegnek a háborús bűnösöket magasztaló tartalmak. Ivan Đurić, az Ifjúsági Emberi Jogi Kezdeményezés munkatársa azt kifogásolta, hogy Szerbiában többé már nem létezik valódi társadalmi dialógus, az „erősebb győz elve” működik, s ez úgy valósul meg, hogy az állam szolgálatában álló huligánok kesztyűkkel indulnak a harcba, a másik oldalon állók kezét pedig megkötözik.
A boszniai helyzet abszurditására Edvin Kanka Ćudić szarajevói társadalomkutató mutatott rá, mondván, három államalkotó nemzet mind külön-külön történelmi emlékezettel él, másképp tekint arra, ami a kilencvenes években, vagy akár korábban történt. Az emlékezéskultúra különbözősége, és annak erőltetése miatt valóságos etnikai apartheid folyik, húzta alá.
