Azokat, akik szerzői jogcímen, illetve szolgáltatási szerződésen keresztül valósítanak meg jövedelmet, és ez az összeg nem haladja meg a 384 ezer dinárt éves szinten, nem kötelezi az állam jövedelemadóra. Ez a módosítás érinti a freelancereket (szabadúszókat) is – emelte ki a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén tartott felszólalásában Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője. Rámutatott, a párt üdvözli, hogy a kormány megállapodásra jutott a szabadúszó-érdekképviseletekkel és az interneten dolgozók egyesületének képviselőivel, így a jövedelem adómentes részét az eddigi 43 százalékról 50 százalékra emelik, illetve azokat, akik 64 ezer dináros jövedelmet valósítottak meg havonta, nem terheli visszamenőleg adókötelezettség.
Ökrész Rozália rámutatott, a naprenden szereplő személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása azokat érinti elsősorban, akik szerzői jogok alapján, illetve szerződéses alapon valósítanak meg jövedelmet, vagyis azok esetében eszközöltek változásokat, akiket a törvény önadózásra kötelez. Ezek a személyek 10 éven keresztül törleszthetik adóhátralékukat, vagyis 120 egyenlő részletben tehetnek eleget a kötelezettségeiknek. Elmondta, a párt támogatja a módosításokat, hiszen azt vallják, hogy az adórendszert úgy kell felállítani, hogy az mindenki számára igazságos legyen, és azok, akik rendszeresen eleget tesznek adókötelezettségüknek, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azokhoz képest, akik nem fizetnek adót.
Ökrész a napirenden szereplő, kötelező szociális járulékokról szóló törvény módosítása kapcsán arra mutatott rá, hogy a szabadúszók lehetőséget kaptak arra is, hogy a befizetett adókötelezettségeknek megfelelően a szolgálati éveiket is bejegyeztessék. Ez is annak a megállapodásnak az eredménye, amire a kormány szerda este jutott a freelancerek érdekképviseleteivel. A megállapodásuk alapján a törvénymódosításra módosítási indítványt nyújtott be a kormány, amiről a parlament illetékes bizottsága külön vitát folytat, hiszen az is a törvény részévé válik.
A napirenden szereplő törvények között szerepel az is, ami azon felnőttkorú állampolgárok nyilvántartására vonatkozik, akik a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítése céljából támogatásra jogosultak. Siniša Mali pénzügyminiszter, ismertetve a törvényjavaslat részleteit elmondta, hogy a felnőtt állampolgárok támogatásként kétszer 30 eurót kapnak majd az államtól. Az első kifizetés májusban, a második novemberben várható. Mindenki jogosul erre a támogatásra, aki a törvény hatályba lépésének napjáig betöltötte a 18. életévét. A nyugdíjasok viszont további 50 euróban részesülnek, amit szeptember folyamán kapnak kézhez. Nekik nem kell jelentkezniük, automatikusan megkapják a támogatást.
Mali elmondta, hogy tavaly minden polgár, aki igényt tartott rá, 100 eurós támogatást kapott. A nyugdíjasokkal együtt 6,2 millió polgár élt ezzel a lehetőséggel.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője felszólalásában azokról a jótállási intézkedésekről beszélt, amelyekkel az állam a járvány okozta nehézségeket próbálja enyhíteni a gazdaságban. Ugyanis 500 millió eurós keretet irányoztak elő biztosítékul, hogy a bankok bátrabban vállalhassák a gazdaság hitelezését, illetve további 500 millió eurót arra a jótállásra, ami a vállalatok (legyen szó mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalatokról, mezőgazdaságról) fizetőképességét szavatolná. Elmondta, a termelés a járvány miatt jelentősen visszaesett, így a gazdaság likviditása is nehézkessé vált, ezért szükség van az állam beavatkozására. Üdvözölte a dináralapú hiteleket, aminek köszönhetően az infláció is lelassult. Elmondta, valamennyivel drágábbak lesznek ugyan a hitelek, de így is kedvezőek, illetve a kettes jótállás esetében a hitel törlesztését 38-ról 60 hónapra emelték. A hitelek átütemezése esetében a türelmi idő is hosszabb lesz, így a járvány negatív következményei mellett a vállalkozó fellélegezhet. Leszögezte, a legkedvezőbb hitel a piacon az állami jótállással rendelkező hitel, így pártja mindenképpen támogatni fogja az állam jótállásáról szóló törvényeket, hiszen azok elősegítik a gazdaság stabil működését, így a munkahelyek megőrzését is.
Úri Emese, a VMSZ képviselője ugyanakkor kitért arra, hogy a gazdaság és a mezőgazdaság serkentése kihat a családok életére. Rámutatott, a járvány előtt az egészségügyi dolgozók tömegesen kerestek megélhetést külföldön, ám amióta az állam jelentős összegeket fordít az egészségügyre, megemelte a fizetéseket, a kivándorlás lelassult. Párhuzamot vont a gazdaság stabilizálása és az egészségügybe való beruházás között, illetve a társadalomra gyakorolt következményeire is rámutatott. Elmondta, a Covid-kórházak hálózata megszervezésének köszönhetően nem omlott össze az egészségügyi ellátás, sőt az immunizáció is zavartalanul folyik, köszönhetően számos szervezet, intézmény, civil szerveződés összefogásának.
